1. Sérülékeny vízbázisok biztonságba helyezése
Az ország üzemelő vízbázisainak 65 %-a sérülékeny földtani helyzetű, ami azt jelenti, hogy a felszínen megjelenő szennyeződés leszivároghat a vízadó rétegekbe. A biztonságba helyezési program célja, hogy – védőterületek, védőidomok alkalmazásával – megakadályozza a vízbázisok elszennyeződését. Az államilag finanszírozott munkálatok 1994-ben kezdődtek.
A KÖVIZIG területén több vízbázis is sérülékeny földtani környezetben található. Viszont a modellezések befejezését követően – a Lőkösháza-Kevermes és az Újkígyós regionális víztermelő telepek kivételével – Csorvás, Elek, Gerendás, Lőkösháza, Újkígyós, Nagykamarás, Mezőgyán települési vízművei a jelenlegi kitermelés mellett nem minősíthetők sérülékenynek. Az ezzel kapcsolatos hatósági intézkedés még folyamatban van.
A Lőkösháza-Kevermes regionális vízbázis a hordalékkúp, valamint a Közép Békési Regionális Vízmű rendszer legnagyobb kapacitású víztermelő telepe, mely Lőkösháza és Kevermes külterületén található.
2. A térség ivóvízellátása
A vízbeszerzési lehetőségek és a jelentkező vízigények területi eloszlása ellentétes. A nagy vízigények a megye középső és É-i területein, a rossz vízbeszerzési adottságú helyeken, a nagy településekhez kapcsolódóan jelentkeznek.
A Maros hordalékkúp területéről kitermelt ivóvíz minősége sem felel meg mindenhol a korábbi nemzeti szabályozáshoz képest szigorúbb Európai Uniós (EU) határértékeknek, az arzén- és ammónium tartalom, illetve a mélység növekedésével alacsonnyá váló keménység vonatkozásában. Az eltérés oka, hogy az EU szabályozás érzéketlen a magyar medence területi sajátosságokra és étrendi szokásokra.
A DK-Alföld térségében 2015. évben megvalósult Ivóvízminőség-javító Program (IMJP) (KEOP-1.3.0/09-11 számú projekt).
A Gyula-Elek IMJP során két új víztermelő telep (Elek-Dél II. és Elek-Dél III. összesen 6 db kút) létesült és a tartalék víztermelő telepen 1 db melléfúrásos kútfelújítás valósult meg. Távvezeték építésre volt szükség az új kútcsoportok bekötéséhez (hossza: 0,9 km, átmérője: 300 mm), illetve a Gyula-Szent Benedek városrész ellátásához (hossza: 6,0 km, átmérője: 90 mm), valamint az Elek-Észak víztermelő telep üzembiztonságot növelő bekötéséhez (hossza: 5,8 km, átmérője: 300 mm).
A kitermelt víz kezelésére arzén és ammónia mentesítő technológia (törésponti klórozás, flokulációs technológia) került kiépítésre Gyula és Elek városokban.
A hálózati rekonstrukció során a meglévő AC csövek KPE vezetékre lettek cserélve (összesen 8,84 km gerincvezeték és 1100 db bekötő vezeték). A vezetéképítés mintegy 70 %-a csőroppantásos eljárással valósult meg, csak a csomópontokat, illetve a bekötések helyét kellet feltárni. Ennek a módszernek előnye a gyorsabb helyreállítás, a kevesebb talajmozgatás és az egyéb közmű sérülések kisebb veszélye, az üzemelő vezeték megsemmisülése, negatív vízminta nélküli vízszolgáltatás és az ágyazatcsere hiánya. A rekonstrukció során új szivacsbehelyező mosató aknák épültek (összesen 14 db), tűzcsapok beépítése, cseréje valósult meg (új vezeték építésénél 150 m-ként). A program által megvalósult vízellátó rendszer és a vízkezelési technológia épületének belseje az alábbi ábrán látható.
A program során vízbeszerzési oldalról új vízkészletek feltárása, új víztermelő telepek (pl.: Kunágota regionális víztermelő telepe) és a meglévőkön további kútcsoportok létesítése (pl.: Lőkösháza-Kevermes víztermelő telep 7. és 8. kútcsoportja), illetve melléfúrásos kútfelújítások történtek (pl.: Elek-Észak víztermelő telep).
A fejlesztések lehetővé tették az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet által előírt vízminőségi követelmények teljesítését. A kiépített vízkezelési technológiában ammóniummentesítés (biológiai: légoxidáció- spontán ammóniamentesítés- vas-mangán szűrés, vagy kémiai: törésponti klórozás- vas mangán szűrés- aktívszén szűrés) és arzén eltávolítás (előoxidáció- flokuláló szer adagolás- vas- mangán szűrés- törésponti klórozás- aktívszén szűrés, vagy vas-mangán szűrés- törésponti klórozás- adszorbciós szűrés- aktívszén szűrés) került kiépítésre.
DK-Alföld térségében megvalósult IMJP (összességében eredményes volt. Azonban az üzemeltetési tapasztalatok alapján, a program végrehajtása során kialakított ivóvízellátást biztosító művek és a kiépített technológiák rendszerének gazdaságos üzemeltetése, továbbá az üzembiztonság növelése érdekében további fejlesztések végrehajtása szükséges.
A Maros hordalékkúp víztesten engedélyezett mintegy 45000 m3/nap vízkivételének túlnyomó része (94 %) ivóvíz beszerzési célú vízhasználat. E jelentős, elsődleges prioritást élvező vízigénybevétel egy része átcsoportosításának alternatívája lehet, egy korábbi tanulmányban már részletesen megtervezésre került határon átnyúló vízátvezetés. /8.; FŐMTERV Zrt. 2010./ A tanulmányban, az Alföldvíz Regionális Víziközmű-szolgáltató Zrt. regionális vízműve (BMRV) és az S.C. Compani de apa Arad SA Aradi víztermelő telepe összekapcsolásával jelentősen megnövekedhet az ivóvízellátás üzembiztonsága, további lehetőség nyílhat újabb DK-Alföldi települések – vízkezelési technológia alkalmazása nélküli – egészséges ivóvízzel való ellátására. A fenti céloknál azonban hidrogeológiai értelemben jelentősebb pozitív hatás (talajvízszint, rétegvizek nyomásszintje) mutatkozhatna az egész víztestet érintően, mivel a vízkitermelés koncentráltsága jelentősen csökkenthető lenne.