Jogszabályok
- 1995. évi LVII. törvény – a vízgazdálkodásról az alábbiak szerint definiálja a mezőgazdasági vízszolgáltatást: „a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló területek öntözését, a halastavak és egyéb mezőgazdasági vízhasználat vízellátását szolgáló, továbbá a mezőgazdasági vízszolgáltatási rendszerhez kapcsolódó, egyéb célú vízigények kielégítésére irányuló tevékenység”.
A törvény részletezi a mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat is; „15/F. § (1) Aki mezőgazdasági vízszolgáltatást vesz igénybe, a szolgáltató részére mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat fizet. Az állam az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználat vízszolgáltatási díját kormányrendeletben meghatározottak szerint átvállalhatja. (3) A mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat a rendelkezésre állást biztosító alapdíjból és a felhasznált vízmennyiséggel arányos díjból álló kéttényezős díjként, vízszolgáltatási idényre, időarányosan kell megállapítani.” - 115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet a mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről 2014. május 26-tól térítésmentes vízszolgáltatást vezetet be, központi finanszírozással, aminek értelmében a keletkező költségeket az állam téríti meg a központ költségvetésből.
- 2016. október 1-én hatályba lépett a 232/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet, mely a 115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet módosításaként megszűnteti a teljes térítésmentesség, azonban az állam nem egyszerre hárítja át az összes költséget a vízhasználóra, hanem egyfajta fokozatossággal, lépcsőzetesen „terheli” át. A mezőgazdasági vízhasználó az állandó és változó költségek meghatározott részét (%-át) a szolgáltatónak (115/2014. IV3) Korm. rendelet 8.§) az alábbiak szerint fizetik meg:
A fennmaradó költségrész finanszírozása, továbbiakban is állami költségvetésből történik, így 2021-re az alapdíj 50%-át a központi költségvetés, míg a fennmaradó 50%-át és a változó díj 100%-át a vízhasználó fogja megfizetni az üzemeltető részére.2017 2018 2019 2020 2021 2022 Állandó kts. 10% 20% 30% 40% 50% 50% Változó kts. 50% 50% 100% 100% 100% 100% - 2019. január 1-én hatályba lépett 288/2018. (XII.21.) Korm. rendelet, mely a 115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet módosításaként bevezeti, hogy a halastavi vízhasználó 1500 Ft/hektár díjat fizet a vele közvetlen kapcsolatban álló mezőgazdasági vízszolgáltatónak. A hektár alapú díj megfizetését követően a halastavi vízhasználók jogosultak a jogerős vízjogi üzemeltetési engedélyükben szereplő lekötött vízmennyiség felhasználására az idény során. 2023.05.25. napján hatályba lépett a 115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet 8/C. § (1) bekezdése, mely alapján az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználat 2023. évi mezőgazdasági vízszolgáltatási díját a mezőgazdasági vízhasználótól az állam a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/F. § (1) bekezdése alapján átvállalja, és a mezőgazdasági vízhasználó helyett a mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat - a mezőgazdasági vízszolgáltatást végző vízügyi igazgatási szerv részére - a központi költségvetés biztosítja a Kormány által megállapított határidőben.
- Az öntözési idényt a 2/1997. (II.18.) KHVM rendelet a következőképpen definiálja: „A vízhasznosítási idény öntözés esetén március 1. napjától október 31. napjáig, tógazdálkodásnál március 1. napjától november 30. napjáig, a téli vízellátás december 1. napjától február 28. napjáig tart. Az üzemeltető és a vízhasználó az igazgatóság hozzájárulása esetén ettől eltérő időpontban is megállapodhatnak.”
Öntözőrendszerek és üzemeltetésük
A KÖVIZIG működési területén található öntözőrendszerek és öntözőfürtök által lehatárolt terület közel 270 ezer hektár. A kizárólagos állami tulajdonú rendszerek mellett a 2013. évi CCXLIX. törvény értelmében 2014-től igazgatóságunk vagyonkezelésébe kerültek a forgalomképes állami tulajdonú rendszerek. Az illetékességi területünkön a KÖVIZIG mellett három további szolgáltató végez mezőgazdasági vízszolgáltatást az alábbi rendszerekben:
| Szolgáltató | Öntözőrendszer neve |
| Körös-Vidéki Vízügyi Igazgatóság | Berettyó szórvány öntözőrendszer |
| Biharugrai öntözőrendszer (szivattyús-fővízkivétel és gravitációs) | |
| Boldisháti öntözőfürt (I. böge-fővízkivétel) | |
| Dögösi öntözőrendszer | |
| Élővízcsatorna öntözőrendszer | |
| Félhalmi öntözőfürt | |
| Hármas-Körös szórvány öntözőrendszer | |
| Horgai öntözőfürt | |
| Hortobágy-Berettyó szórvány öntözőrendszer | |
| Kettős-Körös szórvány öntözőrendszer | |
| Malomfok-Inándi öntözőrendszer | |
| NK-XIV. öntözőrendszer | |
| Sebes-Körös szorvány öntözőrendszer | |
| Szarvasi holtág közvetlen öntözőrendszer | |
| Szarvas Kákai öntözőrendszer | |
| Körösi Vízgazdálkodási Társulat | Boldisháti öntözőfürt (II., III., IV. böge) |
| Danzugi öntözőfürt | |
| Décsa-Fazekaszugi öntözőrendszer (Horvátpusztai átemelőtől) | |
| Dögös Újszőrhalmi öntözőfürt | |
| Fazekaszugi Vízhasznosítási Nonprofit Kft. | Décsa-Fazekaszugi öntözőrendszer (Horvátpusztai átemelőig) |
Szántó, rizs hasznosítású vízhasználatok száma: 293 db (49,77 millió m3/év)
Halastavi vízszolgáltatások, halastavak száma: 14 db (40,44 millió m3/év)
Ökológiai vízhasználatok száma: 3 db (9,92 millió m3/év)
Öntözőrendszerek hatásterülete: 269 443 ha
Öntözési célú szivattyútelepek száma: 12 db - 3 db kizárólagos állami tulajdon + 9 db forgalomképes (10,6 m3/s + 33,7 m3/s = 44,3 m3/s)
Mezőgazdasági vízszolgáltatást igénybe vevő szerződött vízhasználók részére, a vízmennyiség elszámolásához szükséges "Vízfelhasználást igazoló dokumentum" letölthető innen.