1. Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP)
A Nemzeti Környezetvédelmi Program részét képező Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) célja a hátrahagyott tartós környezetszennyeződések károsító, veszélyeztető hatásának megszüntetése, a földtani közeg, vagy a felszín alatti víz szennyezettségének, veszélyeztetettségének csökkentése, vagy felszámolása.
Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) 2006. évi megszűnésével – a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó központi és területi államigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 18. § (5) bekezdésének c) pontja alapján – az 500 millió Ft költséget meg nem haladó környezeti kármentesítési projektek a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok hatáskörébe kerültek át. (Később – 2008. május 16-tól – ez a Korm. rendelet hatályát vesztette.)
Jelenleg – a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése szerint – a másra át nem hárítható környezetkárosodást megelőző intézkedések és a helyreállítási tevékenységekből adódó kármentesítés elvégzése a nemzeti park igazgatóság, valamint érintettség esetén a vízügyi igazgatóság és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. feladata.
A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén az alábbi 7 helyszín tartozik az OKKP-ba:
- Békéscsaba, volt Patyolat Vállalat
- Szarvas, Szentesi út 0139/2 hrsz.
- Körösladány 035/13 és 035/14 hrsz.
- Gyomaendrőd-Nagylapos 02392/9 hrsz.
- Békéscsaba, Fényes tanya 1111. (0243/2 hrsz.)
- Kardos, Csabai út 15. (06/38 hrsz.)
- Kardos Hosszú sor 31. (014/2 hrsz.)
Békéscsaba, volt Patyolat Vállalat
Előzmények
A területen klórozott alifás szénhidrogének – jellemzően tetraklór-etilén (PCE) és triklór-etilén (TCE) – szakszerűtlen tárolása okozta a talaj és a talajvíz elszennyeződését.
A szennyezés megszüntetése érdekében végzett intézkedések, beavatkozások
1996. évben kezdődött a terület környezeti kármentesítése. Először gyorsintézkedés keretében 1119 tonna persár, 19 tonna göngyöleg, 28 tonna kitermelt szennyezett talaj és 18 m3 szennyezett mosóvíz elszállításra került sor.
Második ütemében tényfeltárást, majd 1997 és 2001 között talajvíztisztítás is végeztek. Az üzemi tapasztalatok ismeretében megállapították, hogy indokolt a műszaki beavatkozás folytatása.
2003-ban a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség – a talaj- és a felszín alatti vízszennyezés kiterjedésének pontos felmérése érdekében – részletes tényfeltárásról rendelkezett.
A tényfeltárási záródokumentáció alapján az I. fokú környezetvédelmi hatóság műszaki beavatkozásra és kármentesítési monitoring folytatására adott ki kötelezést.
A konkrét feladatok megtervezése 2009. évben – a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázati forrás igénybevételével – kezdődött el. A nyertes pályázat I. fordulójában 2010-től 2011-ig megvalósult az aktualizáló tényfeltárás, a szennyeződés lehatárolása, valamint számos félüzemi kísérlet. Ezen eredményekre alapozva kiválasztották a kármentesítési technológiát és elkészítették a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmányt (RMT), valamint a Műszaki Beavatkozási Tervet (MBT).
A KEOP pályázat II. fordulójában a szennyezett területen lévő épületek elbontása után a korábbi szennyezőforrás gócpontját szádlemez fallal lehatárolták, majd a körbezárt területről kitermelt szennyezett talajrészt elszállították és kezelőtelepen megtisztították. Ezt követően a 6 méter mélységű munkagödör aljára és oldalaira HDPE fólia réteget raktak, majd a megtisztított talajjal feltöltötték. A kevésbé szennyezett csóvaterületen injektáló lándzsákon keresztül elemi vas tartalmú reagens elegyet sajtoltak a felszín alatti közegbe.
A műszaki beavatkozás 2015. évben fejeződött be. Ezzel egyidejűleg a területen 2019 végéig 28 kútból álló figyelő rendszer üzemelt. Az 5 éves monitoring tevékenységről készített záródokumentációt az I. fokú környezetvédelmi hatóság elfogadta és a meglévő észlelő kutak közül 23 eltömedékelését írta elő.
A fennmaradó kutaknál csökkentett mintavételi gyakorisággal és vizsgálandó komponenskörrel tovább kell folytatni az utóellenőrzést. 2020. ,2021. és 2022 években a hatóságilag előírt egy alkalommal, 5 db monitoring kútból történő vízmintavétel és analitikai vizsgálat megtörtént.
Szarvas, Szentesi út 0139/2 hrsz.
Előzmények
A területen galvanizálási hulladékok talajba és talajvízbe jutása okozta a környezeti szennyeződést.
A szennyezés megszüntetése érdekében elvégzett intézkedések, beavatkozások
A területen 1992-ben állapotfelmérés, majd 2004-ben tényfeltárás történt. A műszaki beavatkozás 2008. évi kivitelezése során több mint 1000 m3 mennyiségű szennyező anyagot, illetve talajt termeltek ki, szállítottak el és helyeztek el veszélyes hulladéklerakóban. Ezt követően a munkagödör felületein ellenőrző talajvizsgálatokat végeztek, végül a teljes feltöltés után megvalósult a rekultiváció.
A talajvíz állapotváltozásának nyomon követésére fúrt monitoring kutak mintázását és vizsgálatát 2011-ig a VITUKI Kht. végezte.
A meglévő 3 kútból 2018. évben 1 eltömedékelésre került, így csak 2-nél volt mintavétel.
A hatóságilag előírt utómonitoring vizsgálatok, egy alkalommal, 2 db monitoring kútból történő vízmintavétel és analitikai vizsgálat 2019. és 2021-ben is megtörténtek. 2022. évben OKKP pénzügyi forrás hiány nem történtetek monitoring vizsgálatok.
Körösladány 035/13 és 035/14 hrsz.
Előzmények
A területen krómcserzett bőrhulladékok szakszerűtlen tárolása okozta a talaj és a talajvíz elszennyeződését.
A szennyeződés megszüntetése érdekében végzett beavatkozások, intézkedések
A bőrhulladékot 1991-ben prizmába rakták át, melyet fóliával letakartak és földdel befedtek. Egy évtizeddel később a drénárokba lévő hulladékot is felszedték és földdel együtt a prizma mellé takarás nélkül helyezték el.
OKKP pénzügyi forrásból 2008-2009. években megkezdődött a teljes hulladék mennyiség elszállítása. Igazgatóságunk a kármentesítési feladatok II. ütemét (a hulladékprizma és a területen lévő régi anyagnyerő gödör iszaptartalmának kitermelését, elszállítását, ártalommentes elhelyezését, majd a víztisztítást) KEOP pályázati forrás felhasználásával valósította meg.
A műszaki beavatkozás 2015. évben fejeződött be. Ezzel egyidejűleg a területen 2019 végéig több kútból álló figyelő rendszer üzemelt. A monitoring tevékenységről készített záródokumentációt az I. fokú környezetvédelmi hatóság elfogadta, az analitikai eredmények alapján, évente egy alkalommal, 5 db monitoring kútból történő további vizsgálat végzése került előírásra. 2021. évben a hatóságilag előírt egy alkalommal, 5 db monitoring kútból történő vízmintavétel és analitikai vizsgálat megtörtént. 2022. évben 4 db monitoring kútból történt vízmintavétel és analitikai vizsgálat, (a KLFK-9 jelű kút nem volt mintázható).
Gyomaendrőd-Nagylapos 02392/9 hrsz.
Előzmények
A területen növényvédő szerek talajba és talajvízbe jutása okozta a környezeti szennyeződést.
A szennyeződés megszüntetése érdekében végzett beavatkozások, intézkedések
A 1997. évi gyorsintézkedés keretében egy kotrógéppel az ásott kút tartalma kitermelésre, elszállításra és ártalmatlanításra került. Ezt követően részletes tényfeltárás készült.
A területen 2005-ben kezdődött a műszaki beavatkozás. Az alkalmazott talajvíztisztítási technológia nem volt kellőképpen hatékony, így az előírt határidőre nem sikerült a kármentesítési célhatárértéket elérni.
Tekintettel erre, a munkálatokról összeállított záródokumentációt az I. fokú környezetvédelmi hatóság nem fogadta el és a kármentesítés további folytatását írta elő. Ennek következtében a vállalkozó ténylegesen kitermelte az ásott kútból a visszamaradt korábbi szennyező anyagot, majd a közel 12 m mélységű munkagödröt tiszta földdel feltöltötte.
Azonban anyagi fedezet hiánya miatt a területen később már nem történt beavatkozás. A talajvíz szennyeződés változásának nyomon követésére fúrt talajvíz monitoring kutak mintázását és vizsgálatát 2011-ig a VITUKI Kht. végezte.
A BGT Hungaria Kft. 2018. novemberi jelentésében megállapította, hogy új, hatékonyabb kármentesítési technológia alkalmazásával kedvező eredményt lehetne elérni. Több módszer közül az in situ roncsolásos eljárásokat javasolt tovább vizsgálni, mert ezek segítségével nemcsak a terjedési vagy expozíciós útvonalak blokkolódnak, hanem valóban csökkenthető a környezetben lévő szennyezőanyagok tömege, koncentrációja.
A jövőben tanácsolt laboratóriumi kísérleteket végezni a permanganátos és aktivált perszulfátos oxidatív, valamint a nulla vegyértékű vasas reduktív eljárások használatára.
Remélhetően – a szükséges központi pénzügyi forrás biztosítása után – 2023-ban folytatódhat a kármentesítés.
Békéscsaba, Fényes tanya 1111. (0243/2 hrsz.)
Előzmények
A területen nyomdaipari vegyi hulladékok szakszerűtlen tárolása okozta a talaj és a talajvíz elszennyeződését.
A szennyeződés megszüntetése érdekében végzett beavatkozások, intézkedések
A területről gyorsintézkedés keretében több, mint 200 tonna veszélyes hulladék került elszállításra. A szennyezett anyagokat a dorogi hulladékégetőben és az aszódi veszélyes hulladéklerakóban ártalmatlanították. A talaj és talajvíz minták erős BTEX és illékony klórozott szénhidrogén szennyezettséget mutattak. A kiegészítő tényfeltárás és részleges műszaki beavatkozási munkálatok 2002-ben kezdődtek el. Az eredmények a korábbi felmérésnél súlyosabb környezetkárosodásra utaltak. A kármentesítési terv kidolgozásához félüzemi méretű technológiai kísérleteket folytattak.
A területen 2009. évben megvalósult a szennyezett talajrész kitermelése, majd annak talajgáz tisztító berendezéssel történő megtisztítása. A műszaki beavatkozás további fázisait (bioreaktor töltet visszatöltése a munkagödörbe, injektáló és keringtető kutak létesítése és üzemeltetése, kármentesítés alatti monitoring) anyagi fedezet hiányában nem sikerült elkezdeni, illetve befejezni.
A BGT Hungaria Kft. 2018. novemberében készült jelentése megállapította, hogy nem ismert a szennyezett terület és az egyes vegyi anyag csóvák horizontális, kiterjedése, dinamikája. Így nem zárható ki a csóvák esetleges növekedése és a tiszta területek elszennyeződésének lehetősége. Továbbá nem tudni a talajvíz pontos szivárgási sebességét, valamint annak, a hidraulikus gradiens, illetve a szivárgási irány változékonyságát. A hiányosságok kiderítése érdekében javasolt ideiglenes furatok létesítése a lehatároláshoz, az ezekből vett vízminták félévenkénti vizsgálata 2,5 éven keresztül, a csóvafronti monitoring rendszer bővítése, a havi gyakoriságú vízszintmérések, majd a korábbi kockázatelemzés aktualizálása.
Az előírt monitoring vizsgálatok 2019-ben is megtörténtek.
2021-ben az I. fokú környezetvédelmi hatóság (Békés Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály – BEM KTHF) végeztetett vízmintavételt a területen üzemelő monitoring kutakból valamint a környező területeken ideiglenes furatokból. A mintavétel célja: a területre 2008. évben bejegyzett tartós környezet károsodás felülvizsgálata. Az analitikai eredmények alapján a BEM KTEF határozatában megállapítja, hogy a tartós környezet károsodás továbbra is fennál.
Remélhetően – a szükséges központi pénzügyi forrás biztosítása után – 2023-ben folytatódhat a kármentesítés.
Kardos, Csabai út 15. (06/38 hrsz.)
Előzmények
A területen növényvédő szerek talajba és talajvízbe jutása okozta a környezeti szennyeződést.
A szennyeződés megszüntetése érdekében végzett beavatkozások, intézkedések
A 1997-1998. évi gyorsintézkedés keretében kitermelésre került a növényvédő szerrel szennyezett talaj, melynek ártalmatlanítása a győri hulladékégetőben történt. A munkagödör aljzatából, illetve a gödör körül vett talajminták laboreredményei határérték feletti növényvédőszer tartalmat mutattak. A tényfeltárás megállapította, hogy a vegyszerek hatóanyagai nem terjedtek el nagyobb távolságra és a talajvíz sem szennyeződött el olyan mértékben, hogy beavatkozásra lett volna szükség.
A talajvíz szennyeződés változásának nyomon követésére fúrt figyelő kutak évente 2 alkalommal (március és szeptember hónapban) történő mintázását és vizsgálatát 2012-ig a VITUKI Kht. végezte.
A meglévő 5 kútból 2018. évben 2 eltömedékelésre került, így csak 3-nál volt mintavétel. Az előírt monitoring vizsgálatok 2019., 2020. és 2021. években a hatóságilag előírt egy alkalommal, 3 db monitoring kútból történő vízmintavétel és analitikai vizsgálat megtörtént. . 2022. évben OKKP pénzügyi forrás hiány nem történtetek monitoring vizsgálatok.
Kardos Hosszú sor 31. (014/2 hrsz.)
Előzmények
A területen növényvédő szerek talajba és talajvízbe jutása okozta a környezeti szennyeződést.
A szennyeződés megszüntetése érdekében végzett beavatkozások, intézkedések
A 2005. évi gyorsintézkedés során a szennyezett talajt kitermelték és veszélyes hulladékként elszállították. A tényfeltárás során vizsgált talajvíz acetoklór tartalma egy ponton haladta meg (B) szennyezettségi határértéket.
A talajvíz állapotváltozásának nyomon követésére fúrt monitoring kutak mintázását és vizsgálatát 2010-ig a VITUKI Kht. végezte.
A monitoring záródokumentáció hatósági elfogadása után a figyelő kutak 2018-ban eltömedékelésre kerültek és a kármentesítés teljesen lezárult.
2. Jelentés a folyó környezetvédelmi ráfordításokról és a környezetvédelmi beruházásokról
A tárgyi témájú elektronikus adatszolgáltatást – figyelemmel a 295/2008/EK rendeletre és az 538/2014/EU rendeletre – az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009 (XII.15.) Korm. rendelet szerinti KSH 1799 adatlapon teljesítjük a Központi Statisztikai Hivatal részére.
3. Igazgatóságunknál keletkező hulladékok nyilvántartása
A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 3. és 4. §-ában foglaltaknak megfelelően nyilvántartást vezetünk a központi épületben, az MBSZ telephelyén, a szakaszmérnökségeken képződő, vagy egyéb módon birtokunkba jutott, külön jogszabály szerint kódszámmal és megnevezéssel azonosított hulladék mennyiségéről és összetételéről.
Ezen felül mindegyik telephely esetében elkészítjük az éves bevallásokat is úgy, hogy a nyilvántartások alapján kitöltött EHIR: HIR-ÉV adatlapokat – OKIR kapun keresztül – határidőre benyújtjuk a területileg illetékes környezetvédelmi hatósághoz.
4. Az OKKP helyszíneken folytatott monitoring tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatás
Az érintett talajvíz figyelő kutakból – a vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedélyek előírásainak megfelelő módon és gyakorisággal – vett vízminták laboreredményeit, azok rendelkezésre állását követően megküldjük az illetékes szervnek.
Ezen kötelezettségünket szintén OKIR kapun keresztül – a vizsgálati jegyzőkönyveket felhasználva – FAVI: MIR-KA és FAVI: MIR-KM adatlapokon teljesítjük.
Békéscsaba, volt Patyolat Vállalat
A műszaki beavatkozás 2015. évben fejeződött be. Ezzel egyidejűleg a területen 2019 végéig 28 kútból álló figyelő rendszer üzemelt. Az 5 éves monitoring tevékenységről készített záródokumentációt az I. fokú környezetvédelmi hatóság elfogadta és a meglévő észlelő kutak közül 23 eltömedékelését írta elő.
A fennmaradó kutaknál csökkentett mintavételi gyakorisággal és vizsgálandó komponenskörrel tovább kell folytatni az utóellenőrzést. Ennek megfeleve 2020-ban és 2021-ben is megtörtént az érintett kutak mintázása, majd a vízminták laborvizsgálata. 2022-ben központi pénzügyi forrás nem állt rendelkezésre, emiatt monitoring vizsgálatok nem történtek.
Szarvas, Szentesi út 0139/2 hrsz.
A meglévő 3 kútból 2018. évben 1 eltömedékelésre került, így ezt követően csak 2 helyről kell mintát venni. Az előírt monitoring vizsgálatok 2019-ben és 2021-ben is megtörténtek. 2022-ben központi pénzügyi forrás nem állt rendelkezésre, emiatt monitoring vizsgálatok nem történtek.
Körösladány 035/13 és 035/14 hrsz.
A műszaki beavatkozás 2015. évben fejeződött be. Ezzel egyidejűleg a területen 2019 végéig több kútból álló figyelő rendszer üzemelt. A monitoring tevékenységről készített záródokumentációt az I. fokú környezetvédelmi hatóság elfogadta és a meglévő észlelő kutak közül 4 eltömedékelését írta elő.
A fennmaradó kutaknál csökkentett mintavételi gyakorisággal és vizsgálandó komponenskörrel tovább kell folytatni az utóellenőrzést. Ennek megfeleve 2022-ben megtörtént az érintett kutak mintázása, majd a vízminták laborvizsgálata.
Gyomaendrőd-Nagylapos 02392/9 hrsz.
A félbehagyott beavatkozás folytatásához központi pénzügyi forrás szükséges. Ennek biztosítása esetén a megfelelő munkálatok elvégzése után a kármentesítés befejezhető és lezárható. 2022-ben központi pénzügyi forrás nem állt rendelkezésre, emiatt monitoring vizsgálatok nem történtek.
Békéscsaba, Fényes tanya 1111. (0243/2 hrsz.)
Az illetékes környezetvédelmi hatóság 2021 őszén a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Laboratóriumi Osztály bevonásával az érintett területen található monitoring kutakból vízmintákat vetetett, majd azokat megvizsgáltatta.
A félbehagyott beavatkozás folytatásához központi pénzügyi forrás szükséges. Ennek biztosítása esetén a megfelelő munkálatok elvégzése után a kármentesítés befejezhető és lezárható. 2022-ben központi pénzügyi forrás nem állt rendelkezésre, emiatt monitoring vizsgálatok nem történtek.
Kardos, Csabai út 15. (06/38 hrsz.)
A meglévő 5 kútból 2018. évben 2 eltömedékelésre került, így ezt követően csak 3 helyről keli mintát venni. Az előírt monitoring vizsgálatok 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben is megtörténtek. 2022-ben központi pénzügyi forrás nem állt rendelkezésre, emiatt monitoring vizsgálatok nem történtek.