Elérhetőségünk:
5700 Gyula, Városház u. 26.
Telefon: 36-66-526-400
E-mail: bodoki.baratikor@kovizig.hu
Kőváriné Szabó Erzsébet titkár
Telefon: 36-30-407-2799
85 évvel ezelőtt kezdték meg a Békésszentandrási duzzasztó építését

85 évvel ezelőtt kezdték meg a Békésszentandrási duzzasztó építését


1936. október 1-jén ünnepélyes keretek között kezdték meg a Békésszentandrási duzzasztó építésének előmunkálatait. A körösi hajózás és az öntözés jelentőségének méltatása után, a mezőgazdasági miniszter megtette az első kapavágást. A két kapavágásnyi földet kosárba tették, hogy azt a tisztelet jeléül Sajó Elemér sírján helyezzék majd el, aki 1930–1934 között az országos vízügyi mérnöki szolgálat vezetőjeként a magyar vízügyi politika programját több évtizedre kidolgozta. Az ünnepségen Lampl Hugó miniszteri tanácsos ismertette a tervezett munkálatok ütemtervét és célját. Az ünnepségről a korabeli újságok is hírt adtak. lsd. itt A beruház közmunkaprogram keretében valósult meg, a földmunkák kétharmad részét kubikusok végezték. Az építésről készült fényképek itt. A duzzasztóművet és a hajózsilipet 1942. október 15-én helyezték üzembe. A 75 éves évfordulóról a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság 2017-ben ünnepség keretében emlékezett meg. A rendezvényre készült kiadvány letölthető itt. A Békésszentandrási Duzzasztó ma is azt a szerepet tölti be a térség életében, amit a tervezői, megálmodói szántak neki. A vízhiányos Körös-vidékre átvezetett Tisza víz szétosztásában, a vízigények kielégítésében, a holtágak vízpótlásában, az öntözési- és a hajózási lehetőségek megteremtésében alapvető fontossággal bír.
Kienitz leszármazottak jártak a Körös-vidéken

Kienitz leszármazottak jártak a Körös-vidéken


Baráti Körünk egyik fontos feladatává vált a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatósághoz köthető szakemberek és az igazgatósági épületek volt tulajdonosainak leszármazottaival való kapcsolattartás. A Bodokiak, Uhrin János vízmester a Táj-Víz-Ház tulajdonosának leszármazottai után, nagy örömünkre szolgált, hogy Kienitz Vilmos unokája Kienitz András kereste meg Baráti Körünket. Kienitz Vilmos az Alsó-fehérkörösi Ármentesítő Társulat igazgató-főmérnöke később a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság főmérnöke volt. Életrajza itt olvasható. András családjával augusztus elején egy hetet töltött a Körös-vidéken és segítséget nyújtottunk neki abban, hogy megmutathassa fiainak dédapjuk találmányát, az u.n. „Kienitz féle” szárnylapátos zsilipkapus szivattyút. A Fekete-Sebes-Körös közötti lokalizációs töltés 22+110 tkm szelvényében a G-II csatornán beépített szivattyút Kovács Ákos területi felügyelő, a Hosszúfoki Múzeumot és az ott kiállított két szivattyút Hegedűs András gátőr segítő közreműködésével tekinthették meg.

Mint megtudtuk, András külföldön dolgozik. Édesapjával és testvérével legutóbb 1989. októberében járt Gyulán a nagyapja születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

Az 1989-es ünnepség képei itt, míg az augusztusi látogatás képei itt letölthetőek.
A gátak őrei

A gátak őrei


Baráti Körünk kiemelt feladatának tekinti a vízügyi múlt értékeinek megőrzését és ápolását. A vízügyi munka egyik alappillére a gát és csatornaőri feladatok ellátása. A Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság területén az árvízvédelmi és belvízi létesítményeket, napjainkban 65 gát- és csatornaőr felügyeli. A csatolt poszterek közreadásával az ő munkájuk előtt tisztelgünk abból az alkalomból, hogy 150 évvel ezelőtt 1871. június 10-én született meg az a törvény, amely megteremtette és egységesítette a „gátrendőrséget”. A gátőri intézmény már a törvény meghozatala előtt is működött, voltak töltéskerülők, gátőrök, gátbírók. 2015-ben a Víz Világnapra, a gátőri munka és a gátőri elnevezés történeti áttekintéséről itt, valamint a gátőri munkájáról itt készítettünk összeállítást.( Az őrök számának a 2015-ös évi adatokhoz képest történt növekedését a társulati művek átvétele és az ezzel járó csatornaőri feladatok növekedése indokolta.) A gátőri szolgálatban gyakran vízügyi dinasztiák alakultak ki, erről egy napjainkban nyugdíjba vonuló gátőrrel történt beszélgetés kapcsán itt (13. oldalon) olvashatunk.
Emlékek a Táj-Víz-Ház múltjából!

Emlékek a Táj-Víz-Ház múltjából!


A Baráti Körünk, a ma TÁJVÍZHÁZ-ként funkcionáló, egykori fürdőépület történetét kutatta 2011-2013-ban. A gyűjtőmunkát egy pp előadásban összegeztük, mely a honlapunkon itt olvasható. Popp Alajos 1887-ben, bezárta mézesbábos üzletét, felhagyott családja ősi mesterségével, házát átalakítva abban gőz- és kádfürdőt nyitott. Tőle az ifjabb éveiben kocsigyártó iparos, Mandorf Gyula 1901-ben vásárolta meg a fürdőt. Lampel Dezső vendéglős, 1923-ban, mint bérlő kezdte üzemeltetni a korábban évekig nem működő fürdőt, majd 1925-ben a lakórésszel együtt, feleségével közösen megvásárolták. A gyermektelen Lampel házaspár unokaöccsüket (Gruber/Gömöri Lászlót) a 20-as években magukhoz vették és kitanították a fürdős, masszőr, pedikűrös mesterségre. A Baráti Kör részére az ő unokája küldte meg a családi albumukból a Lampel Dezső - Lőbl Róza házaspárról készült fotót. A Lampel házaspár tragikus sorsáról az összegző előadásunkban ezt írtuk.” Lampel Dezső a fürdőt 1944-ig üzemeltethette, nevét és emlékét a holokauszt áldozatainak névsora őrzi a gyulai zsidó temetőben.” Az emlékek most arcot öltöttek. Köszönet érte a családnak.
125 éves a Gallacz Monográfia

125 éves a Gallacz Monográfia


125 évvel ezelőtt, 1896 májusában jelent meg a Gallacz Monográfia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és az, ezen völgyben alakult vízrendező Társulatokról, Magyarország ezeréves fennállásának megünneplése alkalmából, az érintett Társulatok megbízásásából. Szerkesztette Gallacz János királyi tanácsos, a Magyar Földmívelésügyi Minisztériumban műszaki tanácsos és vízépítészeti kerületi felügyelő, aki a mű Előszavában fogalmazta meg a Monográfiával kapcsolatos célokat, mely itt olvasható. A hatalmas, és a mai kor számára is nagyon értékes munkában sokan közreműködtek, közülük sokaknak nevesítve is köszönetet mond az előszóban. Számunkra külön öröm, hogy Bodoki Károly fia, Bodoki Kálmán is köztük van. Gallacz János Olmützben született. 1872-től dolgozott Gyulán, aktívan részt vett a város közéletében is. A Gyulai Folyammérnöki Hivatal vezetője volt, e beosztásában végzett a Körös-, Berettyó-völgyben felülvizsgálatot 1881-ben és 1882-ben. Ő készítette, az idén 125 éves gyulai tűsgát tervét. 1899-ben a Földművelésügyi Minisztériumba került és a Dunai Osztály munkatársaként dolgozott, 1901-ben váratlanul bekövetkezett haláláig. Gyászjelentés itt. Napjainkban Újváriban utca viseli nevét.
In memoriam Dr. Kovács Lajos okl. mérnök, közgazdász /1930. Devecser - 2021. Essen/

In memoriam Dr. Kovács Lajos okl. mérnök, közgazdász
/1930. Devecser - 2021. Essen/


Nemrég - novemberben - a honlapunkon és a Hírlevélben az ő írásával emlékeztünk Dr. Mosonyi Emilre, aki barátja, tanára, segítője, példaképe volt. Most szomorúan rá emlékezünk, mert 2021. március 25-én Kovács Lajos végleg elment. Már nem csak a Körös-vidékről, ahol a Vízügyi Igazgatóságnál 12 éven át osztályvezetőként dolgozott, hanem az új otthonából, a németországi Essenből is. Czakóné Czédli Jolán a Vízrendezési Osztályon közvetlen munkatársa volt, most az ő általa felidézett emlékek megosztásával búcsúzunk tőle. /Az emlékezés itt olvasható./
Köszöntjük a 30 éves Körös-vidéki Hírlevelet!

Köszöntjük a 30 éves Körös-vidéki Hírlevelet!


30 évvel ezelőtt, 1991. március 26.-án indult útjára a Körös-vidéki Hírlevél.
A Hírlevél alapítója, dr. Goda Péter igazgató a próbaszám beköszöntőjében úgy fogalmazott, hogy „nem akarunk újságot, hivatalos körlevelet, és vezetői sajtóorgánumot sem, de cél, hogy érdeklődést keltsünk, gondolkodást indítsunk el egy kis hír erejével. A hír pedig akkor hír, ha időben érkezik, rövid és egyértelmű, ugyanakkor kétirányú, ahogy a fény a visszaverő felületről megérkezik, a hír is így járja be igazán pályafutását, így érheti el a célját a Körös-vidékről útjára indított Hírlevél”.
Ma már 30 éves múltra tekint vissza a kiadvány. Voltak változások az életében, a szemléletben, a formában, a  Szerkesztő Bizottság összetételében, Kis ideig szünetelt is, s akkor bebizonyosodott, hogy mégis szükség van rá. Története  itt olvasható.
Szerencsére túlélt minden változást,  a Múzeum Baráti Kör részéről most szeretettel köszöntjük! Egy olyan oldalára szeretnénk felhívni a figyelmet, ami számunkra az egyik legfontosabb tulajdonsága: archívummá vált! Dokumentum, mely segít eligazodni az emlékezetnek, támpontot ad a múltban, szembesít a tényekkel! Érték, mely sokak szorgos munkájával jött létre.
Alapítóinak, felelőseinek, szerkesztőinek, íróinak, létrehozóinak, a fotós és informatikus kollégáknak köszönetünket fejezzük ki és szívből gratulálunk!
A Hírlevél pedig még nagyon sokáig éljen!
A megemlékezés virágai

A megemlékezés virágai


Már hét éve, hogy Bodoki Károly (1814-1868) születésének 200. évfordulóján felavattuk egész alakos szobrát, a vízügyi igazgatóság székháza előtt. Az utókor így tisztelgett mérnöki munkássága, a Körös-Berettyó szabályozásában kifejtett elévülhetetlen érdemei előtt. A Baráti Kör a korábbi évek gyakorlatának megfelelően az idén is elhelyezte a megemlékezés virágait a szobornál és az Óreformátusi temetőben lévő sírjánál. Fotók itt. Véletlen egybe esés, hogy a napokban akadtunk rá Dr. Papp-Váry Árpád a Budapesti Metropolitan Egyetem professor emeritusa által, a GEODÉZIA És KARTOGRAFIA folyóirat 2021 évi 1. számában „Bodoki Károly földmérő szobra Gyulán” címmel írt cikkére. Ezen írásából megtudtuk, hogy nemzetközileg is különleges művészi alkotásnak számít ez a szobor, mert nagyon ritka, hogy mérnököt a munkavégzését segítő munkaeszközével együtt ábrázolnák. A virágokon túl, ezen cikk közreadásával emlékezünk Bodoki Károlyra.
Búcsúzunk Pálinkás Lajos (1938-2021) főmérnök úrtól!

Búcsúzunk Pálinkás Lajos (1938-2021) főmérnök úrtól!


Szomorú szívvel, megrendülve fogadtuk a hírt, hogy 2021. március 4-én, életének 83. évében elhunyt Pálinkás Lajos a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság nyugalmazott műszaki igazgatóhelyettes-főmérnöke, Baráti Körünk tagja. Tudtunk betegségéről, de bíztunk abban, hogy erős élni akarásával ő ezt a kórt is legyőzi.

1962. július 1-én került a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatósághoz, ahol 37 éven át 1999 februárjában történt nyugdíjba vonulásáig különböző beosztásokban, a ranglétrát végigjárva dolgozott. Ebből a legmeghatározóbb az a 24 év, amit műszaki igazgatóhelyettes-főmérnökként töltött kemény munkával, s szemlélete, tudása, vezetői stílusa alapvetően befolyásolta, meghatározta az Igazgatóság tevékenységét. Így írt erről az Igazgatóság megalakulásának 50 évfordulóján megjelent kiadványban, itt, életrajza itt olvasható.

Büszkék voltunk arra, hogy a Baráti Kör tagja és köszönjük, hogy javaslataival, iránymutatásaival segítette munkánkat, képösszeállítás itt. Kezdeményezésére 2013-ban a Víz Világnapon nagyszabású faültetés történt az Élővíz-csatorna mentén. Számunkra ezek a fák most már az ő emlékét is őrzik.

Üdvözöljük honlapunkon!


A Bodoki Károly Vízügyi Múzeum Baráti Kör (BKVMBK) egy Önkéntes civil szervezet mely, szorosan kötődik a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatósághoz. Tagjaink olyan nyugdíjas vízügyesek , illetve aktív vízügyi dolgozók, akikben közös a vízügyi múlt iránti érdeklődés és mindannyian fontosnak tartjuk, hogy ápoljuk és megőrizzük a vízügyi múlt értékeit.
Ezen elkötelezett szellemben 2009. novembere óta végezzük kutató, gyűjtő, ismeretterjesztő, támogató munkánkat. Honlapunkon szeretnénk bemutatni, közkinccsé tenni a többnyire valamilyen neves vízügyi eseményhez kapcsolódóan készített tablóinkat, prospektusainkat, előadásainkat, azokat az ismereteket amit elődeinkről, vagy a vízügyi létesítményekről összeállítottunk. Reméljük érdeklődésre tarthat számot a Bodoki mérnök dinasztia tevékenysége, a Vízügy székház, avagy a Táj-Víz-Ház lakóinak és funkcióinak története, esetleg a Malomcsatorna építése, sok más információval együtt.
Hasznos ismeretszerzést, eredményes böngészést, kellemes időtöltést kívánunk! Szívesen fogadjuk észrevételeiket, visszajelzésüket.