Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Központi telefon: 06-66-526-400
Országos Vízügyi Főigazgatóság
Címünk:
5700 Gyula, Városház u. 26.
Telefon: 36-66-526-400
Központi állandó ügyelet:
Mobil: 36-30-937-7057

Környezetvédelem

1. Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP)
2. Területi Hulladékgazdálkodási Terv 
3. Környezetvédelmi figyelőszolgálat 
4. Zöldpont Iroda 
5. Igazgatóságunknál keletkező hulladékok nyilvántartása
6. Az OSAP 2033 adatlap adatainak HIR adatbázisba történő bevitele 

1. Országos Környezeti Kármentesítési Program


A Nemzeti Környezetvédelmi Program részét képező Országos Kármentesítési Program célja a hátrahagyott tartós környezetszennyeződések károsító, veszélyeztető hatásának megszüntetése, a földtani közeg, vagy a felszín alatti víz szennyezettségének, veszélyeztetettségének csökkentése, vagy megszüntetése. 
2006. évben a 276/2005. ( XII.20.) Korm. rendelet 18.§ (5) c) pontja alapján az OKTVF megszűnésével az 500 millió Ft költséget meg nem haladó Környezeti Kármentesítési projektek a területileg illetékes Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok hatáskörébe kerültek át. (2008. május 16-tól ez a Kormányrendelet hatályát vesztette.)
Jelenleg „a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól” szóló 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 4.§. (3) bekezdése deklarálja, hogy a másra át nem hárítható környezetkárosodást megelőző intézkedések és a helyreállítási tevékenységekből adódó kármentesítés elvégzése a Nemzeti Park Igazgatóság, valamint - érintettség - esetén a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság feladatát képezi.

A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén hét darab OKKP projekt található, melyek az alábbiak:

- 1.1. Békéscsaba, volt Patyolat Vállalat, 1283/1 és 1283/2 hrsz-ú terület,
- 1.2. Szarvas, Szentesi út 0139/2 hrsz-ú terület, 
- 1.3. Körösladány 035/13 és 035/14 hrsz-ú terület, 
- 1.4. Gyomaendrőd-Nagylapos 02392/9 hrsz-ú terület, 
- 1.5. Békéscsaba, Fényes tanya 0243/2 hrsz-ú terület, 
- 1.6. Kardos, Csabai út 15. 06/38 hrsz-ú, 
- 1.7. Kardos Hosszú sor 31. 014/2 hrsz-ú terület.


1.1 Békéscsaba, volt Patyolat Vállalat


Előzmények

A Békés Megyei Patyolat Vállalat 1973-tól kezdte meg tevékenységét a Vandháti út 1. sz. alatti, 1283/1 és 1283/2 hrsz., mintegy 8000 m2 területen. A ruhák vegytisztításához többnyire tetraklór-etilént (PCE) használt, de a városban lévő régebbi üzemrészben triklór- etilént is használtak még. A klórozott szénhidrogén felhasználás kb. 200 l/éves nagyságendű volt. A vegyszerfelhasználás során, desztillációs úton visszanyerték a tisztítószer 80%-át. A desztillációs maradékot 20% kovaföldben itatták fel. Az így keletkezett viszkózus, folyós anyag a persár.
A vákuum-desztillációs rendszerrel a saját, illetve a beszállított gépipari hulladékból próbálták visszanyerni a klórozott szénhidrogén tartalmú vegyszert. A persárban - kötött állapotban - még 5% vegyszer maradt. A persár 1985 óta a telephelyen került elhelyezésre.
A kb. 280 tonna persárt fólia zsákokba csomagolva, zárt raktárakban, míg kb. 900 tonnát a telephely udvarán, döntően betonozott felületen, fólia zsákokba csomagolva, vagy hordókba rakott fólia zsákokban tároltak. A nem megfelelően tárolt anyag a talajba jutott. 
A Patyolat 1991. december 31-ig fogadott beszállított anyagokat, majd megkezdődött a vállalat felszámolása, amely 1995-ig tartott.

A szennyezés megszüntetése érdekében végzett intézkedések, beavatkozások

1996. novemberében lefolytatott gyorsintézkedés keretében 1119 tonna persár, 19 tonna göngyöleg, 28 tonna kitermelt szennyezett talaj és 18 m3 szennyezett mosóvíz került elszállításra a területről, a POKKER Kft. által. A kármentesítés második ütemében a Keviterv- Aqua Kft. végzett tényfeltárást. 1997-2001. között talajvíztisztítás történt. Az üzemi tapasztalatok alapján megállapításra került, hogy a műszaki beavatkozás folytatása indokolt. 
A további intézkedések megalapozása érdekében a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség részletes tényfeltárásra adott ki kötelezést a területre, melynek célja az egykori Patyolat Vállalat által okozott talaj- és felszín alatti vízszennyezés kiterjedésének részletes felmérésére volt. A tényfeltárást az IMSYS Kft. végezte. A Vállalkozó által elkészített záródokumentációt az Alsó- Tisza- vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség elfogadta, s egyben műszaki beavatkozásra és kármentesítési monitoring tevékenység elvégzésére adott ki kötelezést, a (B) szennyezettségi határértékig.
2008. áprilisában a 2 db (K-20. és K-21. számú) talajvíz figyelő kút eltömedékelési munkái kerültek kivitelezésre. 
Az ERBO-PLAN Kft. 2008. november hónapban elvégezte a kiegészítő tényfeltárást és elkészítette a kármentesítési monitoring tervet.

A jövő feladatai

A közeljövő feladatát képezi a további konkrét kármentesítési feladatok pontos megtervezése és végrehajtása. A feladatok közeli megvalósítását a KEOP pályázati forrás igénybevételével látjuk reálisnak, melynek érdekében a "KEOP 7.2.4.0 /09 Szennyezett területek kármentesítése konstrukció" keretében pályázat került benyújtásra.

Fényképek:
F2-es figyelőkút a Sportpályánál
F6-os figyelőkút
Vízmintavétel
F7-es figyelőkút
Helyi biodegradációs kísérlet kútjai


1.2 Szarvas, Szentesi út 0139/2 hrsz-ú terület


Előzmények

1967-ben Szarvas város az adott területen kommunális szennyvízleürítőt létesített, mivel akkor még szennyvíz csatornahálózattal nem rendelkezett. Az ürítő helyre - a jogelőd Városi Tanács intézkedése alapján - csak kommunális szennyvíz volt kihordható. Sajnos, a rendszeres ellenőrzés hiányában, a területre más anyagok is kihordásra kerültek. 
A szennyvízürítő helyre a Szarvasi Vas- Fémipari Szövetkezet átlagosan 5000 m3/év mennyiségű galvániszapot és egyéb galvanizálási hulladékot szállított ki, 1971- 1984. között. A Szövetkezetet az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hivatal Dél-Alföldi Felügyelősége a galvániszap talajba történő kihelyezése miatt veszélyes hulladék bírság megfizetésére kötelezte.
A leürítő telep 1985-ben bezárásra került, mely hatósági eljárásba az érintett szakhatóságok nem kerültek bevonásra.
A DATE Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Kara (Szarvas), az önkormányzat megbízásából, 1992-ben mintákat vett a terület talajából. A minták alapján szakvélemény készült, mely megállapította a telep talajának jelentős szennyezettségét.

A szennyezés megszüntetése érdekében eddig végzett intézkedések, beavatkozások

Az 1992-ben végzett állapotfelmérés, valamint az 2004-ben történt tényfeltárás kb. 600 m3 galvániszapot és alatta kb. 400 m3 nehézfémekkel szennyezett talajt tárt fel. A tényfeltárás vizsgálati eredményei a galvániszap jelenlétét 0,3- 1,8 mélységben és 5 -120 cm vastagságban mutatták ki. A részletes tényfeltárást a Biokör Kft. végezte.
2008. évben került sor a műszaki beavatkozás kivitelezésére, melynek során több mint 1000 m3 mennyiségű szennyező anyag és szennyezett talaj kitermelése, elszállítása és veszélyes hulladéklerakóban való elhelyezése, a kialakult munkagödör határoló felületein ellenőrző talajvizsgálatok elvégzése, a kitermelt anyag munkagödrének körülkerítése és a területre idegenek által való belépés tilalmára figyelmeztető táblák kihelyezése történt meg. 
A kiviteli munka záródokumentációját és az elszállított anyag bizonylatainak, a kitermelés munkagödrében történt ellenőrző talajvizsgálatok laboratóriumi eredmények másolatát a kivitelező igazgatóságunk részére átadta. A területen ideiglenesen kialakult munkagödör feltöltése és a rekultiváció érdekében szükséges talajcsere megvalósításra került. A terület talajvíz minőséget figyelő kútjai állagmegőrzést és fizikai védelmet biztosító védőkerítéssel lettek ellátva.

A jövő feladatai

A terület figyelőkútjaiból félévente vett vízminták analitikai vizsgálatával monitoring tevékenységet kell folytatni 2010-ben.

Fényképek:
Egykori szennyvízürítőhely
Egykori szennyvízürítőhely
Egykori szennyvízürítőhely
Kitermelt veszélyes hulladék munkagödre
Kitermelt veszélyes hulladék munkagödre
A munkagödör biztonságtechnikai körülkerítése, a munka következő ütemének megkezdéséig
Feltöltött, rekultivált munkaterület
Feltöltött, rekultivált munkaterület
Talajvíz figyelő kutak és védőkerítéseik
Kármentesített OKKP helyszín


1.3 Körösladány 035/13 és 035/14 hrsz-ú terület


Előzmények

Az egykori Körösladányi Magyar-Vietnami Barátság MgTSz a Budapesti Bőripari Vállalat részére bérmunkában krómcserzett bőrök kikészítését végezte, 1978-1988. között. Az együttműködési megállapodás szerint az alapanyag, a végtermék és a hulladék is a Budapesti Bőripari Vállalat tulajdonát képezte. Ennek ellenére a hulladékot a szövetkezet területén, a 035/14 hrsz.- ú területen, egy védelem nélküli agyagnyerő gödörben helyezték el. 
Az 1989 novemberében elvégzett talajmechanikai vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy ellenjavallt bármilyen hulladék elhelyezése a területen. 
A Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség javasolta a korábban kihelyezett anyag prizmába történő szakszerű átrakását. Ennek során a prizma alatt 50 cm-es agyagréteg tömörítést, a prizmára 2 rétegű PVC fóliaterítést, 30-cm bányahomok lefedést, a prizma körül övárok létesítését kellett megvalósítani.

A szennyeződés megszüntetetése érdekében végzett beavatkozások, intézkedések

A bőrhulladékot 1991-ben prizmába rakták át, melyet fóliával takartak le, majd földdel borítottak be. 
A prizma mellett nyugati irányban övárkot létesítettek. A volt agyaggödör falát bedöntötték, az oldalfalak enyhe rézsűs kiképzést kaptak. 2001-ben a drénárokba helyezett hulladékot is felszedték és földel együtt a prizma mellé, takarás nélkül helyezték el.

A jövő feladatai

A jövő feladatát jelenti a hulladékprizma és a területen lévő régi anyagnyerő gödör iszaptartalmának kitermelése, elszállítása, ártalommentes elhelyezése, majd a terület feltöltése és rekultivációja. Igazgatóságunk a feladat elvégzését KEOP pályázati forrás felhasználásával valósítja meg.

Fényképek:
Bőrhulladék-lerakó prizma látképe
A területen lévő anyaggödör képe

1.4 Gyomaendrőd-Nagylapos 02392/9 hrsz-ú terület


Előzmények

A terület korábban a volt Lenin Mgtsz növény-védőszereinek tárolására szolgált. A szövetkezet felszámolása során a méregraktárban felhalmozódott, többségében lejárt szavatosságú növényvédő szereket ártalmatlanítani kellett volna. E helyett a megbízott Vállalkozó 1994-ben a veszélyes hulladékot a méregraktár melletti ásott kútban helyezte el, majd földdel betemette.

A szennyeződés megszüntetetése érdekében végzett beavatkozások, intézkedések

1997-ben gyorsintézkedés keretében a Terszol Szövetkezet mélyásó szerelékű kotrógéppel az ásottkút tartalmát -3 m mélységtől kitermelte és ártalmatlanításra elszállította, majd a Megaterra Kft. részletes tényfeltárást készített. 
2005. évben a Pyrus-Rumpold Rt. (2007. október 01-től Saubermacher-Magyarország Kft). kezdett a területen kármentesítési műszaki beavatkozást. A Vállalkozó az alkalmazott technológia alkalmazásával, a szerződésben megjelölt határidőre nem tudta meghatározott mentesítési határértéket elérni.
A folyamatban lévő OKKP feladat megvalósítása során megtörtént a módosított műszaki beavatkozás hatósági engedélyeztetése, a vállalkozó ténylegesen kiemelte az ásottkútban még visszamaradt szennyezőanyagot, majd a munkagödröt szennyezetlen anyaggal visszatöltötte.

A jövő feladatai

Jelenleg - várhatóan egy féléves időtartamig - a terület talajvizének tisztítása történik. Az elfogadott időütemezés alapján, az előző feladatsor megvalósítása, a kapcsolódó monitoring tevékenység elvégzése és a teljes kármentesítési folyamat záródokumentációjának hatósági elfogadtatása legkésőbb 2010. május 31-ig meg fog történni.

Fényképek:
Sztrippelő torony és talajvíztisztító konténer
Kitermelő kút a vízmérő órával
Talajvíztisztító rendszer a figyelő kutakkal
A korábbi OKKP beavatkozásból visszamaradt szennyezőanyag kitermelésének megkezdése
A kitermelés munkagödre
A kitermelés munkagödrének alja
A kitermelés során talált 4 db, növényvédő vegyszereket még tartalmazó, műanyaghordó maradványa
Visszatöltött munkagödör
Talajvíz kitermelő és figyelő kutak
Talajvíz tisztító gépház-konténer


1.5 Békéscsaba, Fényes tanya 0243/2 hrsz-ú terület


Előzmények

A Békéscsaba Fényes tanya 1111. sz. (0243/2) terület ½ arányú tulajdonosa a Gyopáros Műszaki Szolgáltató és Környezetvédelmi Önálló GMK "FA" volt. 
A vállalkozás 1987-ben indult, amely elsősorban a békéscsabai Kner Nyomda tevékenysége során rendszeresen keletkező nyomdaipari vegyi hulladékok regenerálását és újraértékesítését végezte volna el. Később más cégektől is vett át a cég vegyi hulladékot. A regenerálás azonban nem történt meg! A vállalkozás a desztillációs maradékot többszöri felszólításra sem ártalmatlanította. A területen így több mint 100 tonna oldószermaradvány halmozódott fel. A fém- és műanyaghordókban tárolt, illetve gyűjtött hulladék már nem fért el az engedélyezett fedett tárolóban, így elhelyezése nyílt színen történt. Az üzem csődbe ment, felszámolás alá került. A társaság vagyona a felhalmozott hulladék ártalmatlanítására nem nyújtott fedezetet. Az üzem bezárása után a vagyonvédelem nem volt megoldott. 
1999. decemberében, az OKKP kertében a területről gyorsintézkedésként megkezdődött a felhalmozott hulladék szakszerű csomagolása, konténerekbe történő elhelyezése, illetve ballonokba történő átfejtése, majd elszállítása. A kármentesítési munkát nehezítette a 2000. január 20-án a tanyán keletkezett tűz, melynek során leégett a tároló csarnok épülete, a benne tárolt veszélyes hulladék nagy részével együtt.
A tűz hatására a hulladék egy része átalakult és szétszóródott a területen, illetve annak 50-100 méteres körzetében. A megrongálódott hordókból kifolyó anyag, valamint az oltás során használt vegyi anyagokkal keveredett víz a talajba került, környezetszennyezést okozva.

A szennyeződés megszüntetetése érdekében végzett beavatkozások, intézkedések

A területen közel 150 tonna festék, festékiszap és göngyöleg, 37 tonna perklór- etilén, 9 tonna fáradt olaj, 7 tonna bitumen, 5 tonna hígító és 1 tonna sav gyűlt össze. 
A dorogi hulladékégetőben 89.730 kg, az aszódi veszélyes hulladéklerakóban 117.180 kg veszélyes hulladék ártalmatlanítását végezték el. A gyorsintézkedést a MEGATERRA Környezetvédelmi Mérnöki Iroda Kft. végezte. A talaj és talajvíz minták vizsgálata alapján a talaj fémtartalma általában alacsonynak bizonyult.
A vizsgált terület alatt a talajvíz erős BTEX és illékony klórozott szénhidrogén szennyezettséget mutatott. 
A Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség kiegészítő tényfeltárásra és részleges műszaki beavatkozásra kötelezte a KGI- Kármentesítési Területi Egységét. Ebben a határozatban előírta még a talajvíz szennyezettségi szintjének, a szennyezés kiterjedésének megállapítását, továbbá az összes alifás szénhidrogén (TPH), a benzol és alkilbenzolok (BTEX), a klórozott aromás és alifás szénhidrogének, a metanol, az izo-propanol, az aceton, a terc-butanol, a sec- butanol, az 1,4- Dioxán, a metil-etil keton, a metil-izobutil-keton, az etil-acetát és a tetrahidro-furán tartalmának meghatározását. 
A tényfeltárást és próbaüzemi jellegű kármentesítést, valamint a végleges beavatkozási tervdokumentáció elkészítését az Intergeo Budapest Környezettechnológiai Kft. jogelődje, a Dekosta BIOKÖR Kft. Végezte. A munkálatok 2002. júliusában kezdődtek el. A részletes tényfeltárás, a korábbi felmérésnél súlyosabb környezetkárosodást mutatott ki. A korábban fő szennyezésként jellemzett szabadfázisú toluol mellett, önálló fázisban is jelenlévő oldott fázisban magas koncentrációjú kiterjedt klórozott szénhidrogén szennyeződést mutatott ki. A kármentesítési terv kidolgozásához üzemi méretű technológiai kísérletek történtek. 2003. év decemberéig kb.12300 m3 szennyezett talajvíz tisztítása valósult meg.
A részleges próbaüzemi jellegű műszaki beavatkozás alapvető megállapításai: 
- a hagyományos, „pump and treat” talajvíz tisztítás a klórozott szénhidrogén fázis jelenléte miatt nem vezethet eredményre,
- a kedvező földtani, hidrogeológiai adottságú terület és a jelenlévő toluol, mint elektron donor vegyületnek köszönhetően a biotikus deklorináció teljesen végbemegy, így a talajvízben csak oldott etilén (a perklór etilén és 1,1,1-triklóretán reduktív deklórinált végterméke) volt kimutatható. A fenti megállapítások alapján kezdődtek el a területen a biodegradációs tisztítási kísérletek. 
Az Intergeo Kft. által 2008. augusztus hónapban leadott záródokumentáció három különböző kármentesítési alternatívája az első beavatkozási elemként a szabadfázis eltávolítását jelölte meg. A szennyezett góc, illetve a szabad fázisú klórozott szénhidrogén szennyeződéssel érintett földtömeget a fekübe benyúló vízzáró fallal körülvett munkagödörből kitermelhető. A ki kell termelni. Ez a beavatkozás kb. 140 m2 –es területet érint, a kezelendő talaj mennyisége kb. 560 m3. 
A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Gyulai Kirendeltsége által 2008. decemberben kiadott kötelezés álapján megkezdődött és 2009. év első felében befejeződött a terület legszennyezettebb részének (egy 10x14 m-es terület,) vízzáró szádfallal történő körülzárása, majd a szennyezetlen és a szennyezett talaj helyszíni kitermelése. 
E munka során a szennyezett talaj 2 db 5x50 m alapterületű, fóliával alulról védett prizmában lett elhelyezve, melyben a könnyen felszabaduló szerves oldószerek eltávolítását biztosító levegőztető (vákuum) csőrendszer is kiépítésre került, a 2 db prizma egyidejű fóliás betakarása mellett. Megvalósult ezen talajprizma-rendszer gépi átszellőztetéssel történt tisztítása, az elszívott levegő aktívszenes szűrőrendszerrel való megtisztítása. A mérési eredmények igazolták az eljárás hatékonyságát.

A jövő feladatai

Először a megtisztított talaj- és fedőrétegének a szádfalak közé történő visszatöltése, a szádfalak visszahúzása fog megtörténni. Ezt követően - a környezetvédelmi hatóság által elfogadott műszaki beavatkozási terv szerinti biodegradációs (in situ biológiai talajvíz) tisztítási folyamat helyi megvalósítása érdekében - a megfelelő kútrendszer, a tápanyag adagolórendszer kiépítése, a hidraulikus és biodegradációs rendszerek üzemeltetése megvalósul meg, mellyel biztosítható lesz a terület teljes környezeti kármentesítése.

Fényképek:
Sztrippelő torony és víztisztító konténer a kitermelő és figyelő kutakkal
Biodegradációs félüzemi kísérlet figyelő és tápanyag-adagoló kútjai
Szádfalverés a szennyezési góc körülhatárolására
A szennyezési góc kitermelése a szádfallal védett munkagödörből
A kitermelt szennyezett anyag prizmás elhelyezése
A kitermelt különböző minőségű talajok rendezett depóniái
A szádfallal védett munkagödör biztonságtechnikai körülkerítése, a munka következő ütemének megkezdéséig
A talajprizma-rendszer gépi átszellőztetése
A talajprizma-rendszer mintavételi helyei


1.6 Kardos, Csabai út 15. 06/38 hrsz-ú, terület


Előzmények

Az Egyetértés Termelőszövetkezet felszámolása során a növényvédőszer- és méregraktárban felhalmozódott, többségében lejárt szavatosságú növényvédő szereket ártalmatlanítani kellett volna. Ehelyett a megbízott Vállalkozó az adott veszélyes hulladékokat a méregraktár mellett elásta, majd földdel betemette. A talajszennyezés tényét 1994-ben tárta fel a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség.

A szennyeződés megszüntetetése érdekében végzett beavatkozások, intézkedések

Gyorsintézkedés keretében - mely 1997 novemberétől 1998 márciusáig tartott - gépi kotró segítségével kitermelésre került 4,9 tonna növényvédőszerrel szennyezet talaj. Ennek ártalmatlanítása a Győri Hulladékégetőben megtörtént. A munkagödör fenekéről, illetve a gödör körül vett minták és azok talajvizsgálati eredménye szerint, a minták mindegyike a szennyezettségi határérték felett tartalmazott növényvédőszer-maradványt. (Linuron, metribuzin, terbutrin, antrazin, acetoklór, dinoseb, bentazon.) A tényfeltárás megállapította, hogy a növényvédőszer hatóanyagai nem terjedtek el nagyobb távolságra, és a talajvíz sem szennyeződött el olyan mértékben, hogy beavatkozásra volna szükség.

A jövő feladatai

2006-ban, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a szennyeződés nyomon követésére kármentesítési monitoring végzését rendelte el, évente kettő (március és szeptember) alkalommal. A területen lévő figyelő kutak monitoring vizsgálatát a VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet végzi, melyek jelentéseit rendre megküldi Igazgatóságunknak, ahol azokat folyamatosan értékeljük.

Fénykép:
A kármentesített terület figyelőkútjainak hatósági ellenőrzése


1.7 Kardos Hosszú sor 31. 014/2 hrsz-ú terület


Előzmények

Az Egyetértés Termelőszövetkezet felszámolása során a növényvédőszer és méregraktárban felhalmozódott, többségében lejárt szavatosságú növényvédő szereket ártalmatlanítani kellett volna. A felszámolással megbízott Vállalkozó azonban a veszélyes hulladékokat a méregraktár mellett ásott gödörben meggyújtotta, elégette, majd földdel betemette. A talajszennyezés tényét 1997-ben tárta fel a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség.

A szennyeződés megszüntetetése érdekében végzett beavatkozások, intézkedések

Gyorsintézkedés során a szennyezett talaj kitermelése, illetve veszélyes hulladékként elszállításra került, 2005-ben. A tényfeltárás „B” érték felett növényvédőszerrel szennyezett talajtestet nem állapított meg. A talajvízben az acetoklór egy ponton haladta meg határértéket.

A jövő feladatai

Az Alsó-Tisza- vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a szennyeződés nyomon követésére kármentesítési monitoring végzését rendelte el 2007-ben, évente két (március és szeptember) alkalommal. A területen lévő figyelő kutak monitoring vizsgálatát a VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet végzi. A monitoring jelentéseket a VITUKI éves gyakorisággal, folyamatosan megküldi Igazgatóságunknak, ahol az eredmények rendre kiértékelésre kerülnek.

Fénykép:
A kármentesített terület figyelőkútja


2. Területi Hulladékgazdálkodási Terv (THT)


A KÖVIZIG-ek részére a területi hulladékgazdálkodási tervezés feladatköre 2006. évben került át, melynek jogalapja a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 34. §. (1) bekezdése. Ennek értelmében az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben meghatározott célkitűzésekhez kapcsolódva, a környezetvédelmi igazgatási szervek (igazgatóságok), a vonatkozó területrendezési és területfejlesztési tervekben foglaltakkal összhangban, területi hulladékgazdálkodási tervet készítenek. Ebbe a munkába bevonják a területen lévő, illetve működő helyi önkormányzatokat, érintett más hatóságokat, érdek-képviseleti és környezetvédelmi társadalmi szervezeteket is. 
Igazgatóságunk az alábbi igazgatóságok, illetve hatóságok koordinált együttműködésével vesz részt a Területi Hulladékgazdálkodási Terv készítésében:

- Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság,
- Alsó-Dunavölgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság,
- Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség,
- Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 
- Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Gyulai Kirendeltsége.

A Dél-Alföldi Régió Területi Hulladékgazdálkodási Tervének elkészítését - a KvVM szakmai irányításával, az Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság koordinálásában - a fentiekben megnevezett szervek végzik. 


3. Környezetvédelmi figyelőszolgálat


A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium környezetvédelmi szakállamtitkárának 2006-os leirata alapján a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok, valamint a Nemzeti Park Igazgatóságok a területi szolgálatuk révén (gát-csatornaőr szolgálat, valamint természetvédelmi őrszolgálat) részt vesznek a környezetvédelem károsításával kapcsolatos valamennyi esemény megfigyelésében, regisztrálásában és intézkedés végett történő továbbításában. 
Ezt a rendszert „a környezet károsodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 14. §. a), b) bekezdései megerősítették.

2006. évben Igazgatóságunk a környezetvédelmi figyelőszolgálat magasabb szintű, gyorsabb és pontosabb ellátása érdekében megszervezte a zárt számítógépes hálózat alapú, Lotus Notes környezetvédelmi információs rendszert. Ennek lényege az alábbi: A területen dolgozó gát- és csatorna őreink a különböző környezettszennyezési fajtákat (hulladéklerakás, légszennyezés, víz- és talajszennyezés), a lerakott hulladék jellegét (vegyes települési hulladék, műanyag, papír, építési- bontási, gumi hulladék, elhagyott jármű, ipari, állati hulladék, növény-védőszer csomagoló anyagok, egyéb hulladék), a víz- és talajszennyezés fajtáját (szennyvíz ürítés, olaj, vagy egyéb anyag kifolyása a talajra, hal és egyéb állattetemek, egyéb úszótárgyak, úszószennyeződések, vegyszerszagú talaj/víz, természetellenes elszíneződés a talajfelszínen, a természetes növényzet foltszerű pusztulása, perzselődése, egyéb.), valamint a környezetszennyezés helyének azonosító adatait, egy arra rendszeresített adatlap segítségével, azonnal jelentik a szakaszmérnökségük vezetése számára. Ezt követően a szakaszmérnökségek a legrövidebb időn belül továbbítják az információt a Víziközmű Osztály részére, ahonnan az információ elektronikusan és telefonon is a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Gyulai Kirendeltségének ügyeletére kerül, a szükséges hatósági intézkedés mielőbbi megtétele végett.


4. Zöld-Pont Iroda


A 17/2006. KvVM utasítás és azok módosításai (13/2007. KvVM utasítás, 15/2007.) szerint a KvVM - a lakosság, a társadalmi, a szakmai, az önkormányzati, egyéb érdekképviseleti szervek tájékoztatása és a folyamatos, közvetlen kapcsolattartás érdekében – megszervezte és működteti a „Zöld-Pont” irodák országos hálózatát. A Körös-vidék területén a Zöld-Pont iroda a Tiszán-túli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Gyulai Kirendeltségén található, melynek működtetését a Kirendeltség és Igazgatóságunk közösen végzi. (További részletek a Zöld-Pont iroda weblapján érhetők el.)


5. Igazgatóságunknál keletkező hulladékok nyilvántartása


A „hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet 2. és 3. §-a szerint a hulladék termelője és kezelője telephelyenként nyilvántartást vezet a tevékenysége során képződő, vagy egyéb módon birtokába jutott, külön jogszabály szerint kódszámmal és megnevezéssel azonosított hulladék mennyiségéről és összetételéről. A nyilvántartást kötelező adatszolgáltatás egészíti ki, melyet a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részére kell - a Hulladékgazdálkodási Információs Rendszerbe (HIR) illeszkedően - megtenni.
A speciális HIR adatlapokat igazgatóságunk azon egységei töltik ki elsődlegesen, ahol a jogszabályban meghatározott mennyiségű és minőségű hulladék keletkezik. (Központ: Informatikai Önálló Csoport; Műszaki Biztonsági Szolgálat; Szakaszmérnökségek.)
Az érintett egységek által kitöltött adatlapokat a Víziközmű Osztály környezetvédelmi ügyintézője leellenőrzi és – nem veszélyes hulladék esetén éves gyakorisággal, a tárgyévet követő év március 1. napjáig; veszélyes hulladék esetén a kezelésre történő átvétel után negyedévente, a tárgy negyedévet követő 8. munkanapig – továbbítja a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Gyulai Kirendeltségéhez.


6. Az OSAP 2033 adatlap adatainak HIR adatbázisba történő bevitele


Az OSAP 2033 nyilvántartási számú, "Települési hulladékgazdálkodási politika önkormányzati adatszolgáltatás” megnevezésű adatszolgáltatást az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról szóló, 215/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 1. számú melléklete írja elő, a települési önkormányzatok részére. 2005. évtől kezdődően az adatszolgáltatás kétévenként történik, a két évre, mint tárgyidőszakra vonatkozóan, így a kitöltés során évenkénti bontást nem kell alkalmazni.
Az adatszolgáltatás a hulladékforrás-csökkentési, hulladék-megelőzési és szemléletformáló kezdeményezések; a helyi/önkormányzati szabályozás; az illegális hulladéklerakás; a hulladékgazdálkodású célra kapott támogatások; valamint a hulladékgazdálkodással kapcsolatos együttműködés más szervezetekkel fejezetekre vonatkozik.
A kitöltött adatlap-csomagot az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatósághoz kell benyújtani, általában az adatszolgáltatásban szereplő időszakot követő év március 31-ig. (További részletek elérhetősége:http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/telepules/osap.htm)
A Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (HIR) a hulladékgazdálkodást érintő adatgyűjtésekből is tartalmaz elektronikus adatokat, így az OSAP 2033 jelentésből is.
Az OSAP 2033 adatlap adatainak leellenőrzése, az esetleges hiányosságok, hibás adatok adatszolgáltatók részéről történő pótoltatása, kijavíttatása, továbbá a végleges adatok HIR adatbázisba történő bevitele a KÖVIZIG-ek feladata, melyet az előírt határidők betartásával a végzünk.

Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Központi telefon: 06-66-526-400