Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Központi telefon: 06-66-526-400
Országos Vízügyi Főigazgatóság
Címünk:
5700 Gyula, Városház u. 26.
Telefon: 36-66-526-400
Központi állandó ügyelet:
Mobil: 36-30-937-7057

Vízbázisvédelmünk

1. Sérülékeny vízbázisok biztonságba helyezése


Az ország üzemelő vízbázisainak 65 %-a sérülékeny földtani helyzetű, ami azt jelenti, hogy a felszínen megjelenő szennyeződés leszivároghat a vízadó rétegekbe. A biztonságba helyezési program célja, hogy - védőterületek, védőidomok alkalmazásával - megakadályozza a vízbázisok elszennyeződését. Az államilag finanszírozott munkálatok 1994-ben kezdődtek. 


A KÖVIZIG területén több vízbázis is sérülékeny földtani környezetben található. Viszont a modellezések befejezését követően - a Lökösháza-Kevermes és az Újkígyós regionális víztermelő telepek kivételével - Csorvás, Elek, Gerendás, Lökösháza, Újkígyós, Nagykamarás, Mezőgyán települési vízművei a jelenlegi kitermelés mellett nem minősíthetők sérülékenynek. Az ezzel kapcsolatos hatósági intézkedés még folyamatban van.
A Lökösháza-Kevermes regionális vízbázis a hordalékkúp, valamint a Közép Békési Regionális Vízmű rendszer legnagyobb kapacitású víztermelő telepe, mely Lökösháza és Kevermes külterületén található. A 80-as évek közepén létesített, egymástól 550-600 m távolságra elhelyezkedő 6 db kútcsoport - egy kivételével - 4-4 tagból áll. Az egyetlen 5 tagú - T-6 jelű - kútcsoport jórészt csak tartalékként szolgál. Az üzemelő - több szakaszon szűrőzött - kutak az 58 és 470 m közötti mélységben, különböző szinteken előforduló porózus rétegek vizeit termelik ki. A vízbázis jelenleg engedélyezett kapacitása közel 22000 m3 naponta. A víztermelésre jellemző, hogy a különböző mélységre szűrőzött kutak, illetve rétegcsoportok között nem egyenletesen oszlik meg. A 350 m alatti vízadó szintek igénybevétele minimális, mivel a kitermelt víz nagy része a 100-200 m mélységű összletekből származik. A sérülékeny regionális ivóvízbázis környezetében kiépített monitoring rendszer által szolgáltatott adatok értékelése után megállapítható, hogy a vízkivétellel kitermelt vízmennyiség nem haladja meg a pótlódó készletet, továbbá minőségi változás sem következett be. A modellezés során kapott eredmények alapján indokolt a belső- és az 50 éves elérési idővel számított hidrogeológiai védőövezet - azaz, a hidrogeológiai védőterület "B" zónájának - kijelölése. 


A Maros hordalékkúp ÉK-i részén elhelyezkedő - tartalékként nyilvántartott - 36.2 számú Bánkút távlati vízbázis csak akkor kaphat szerepet a jövőben, ha a térség valamelyik jelenleg üzemelő vízbázisa egy havária esemény miatt esetleg elszennyeződik. Ilyenkor ugyanis annak időszakos pótlásáról vagy végleges kiváltásáról gondoskodni kell. Ennek ismeretében - a távlati vízbázis biztonságba helyezése során - 1995 és 1998 között vízföldtani modellezést végeztek. Az egyenként 3 taggal tervezett 5 db kútcsoportból naponta kitermelhető 15000 m3 mennyiségű víz figyelembe vételével végzett modellezés eredményeként, meghatározásra került az 50 éves elérési idővel számított hidrogeológiai védőterület - azaz, a hidrogeológiai védőterület "B" zónája. A 36.2 Bánkút távlati vízbázis biztonságba helyezése befejeződött. Jelenleg a vízbázis monitoringja folyik. 


A távlati vízbázisból kinyerhető víz minősége a magas arzén (>10 µg/l), ammónium (>0,5 mg/l), vas (>0,2 mg/l) és mangán (>0,05 mg/l) koncentráció, illetve a mélység növekedésével alacsonnyá váló keménység miatt - kezelés nélkül - nem felel meg az előírt ivóvíz minőségi követelményeknek.
Elek településtől D-i irányban - 2003. évben - kutató fúrás mélyült a 210,0-270-,0 m közötti porózus rétegek vizsgálatára, reménybeli készlet feltárására. A fúrás során négy porózus vízadó rétegenkénti vízminőségi vizsgálatára és termeltetésére került sor. Megállapítást nyert, hogy három olyan vízadó szint is található, ahol az arzén tartalom határérték alatti (de a NH4+, Fe, Mn az előírt koncentrációt kismértékben meghaladja). A készlet kiaknázására Elek-Dél II-III. néven, összesen 6000 m3/nap kapacitással, 2 db 3 tagból álló kútcsoport kapott elvi engedélyt. Kunágota és Kaszaper települések mellett is mélyült 1-1 kutató fúrás, azonban a várt határérték alatti arzén tartalmú vízadót nem sikerült feltárni. 

2. A térség ivóvízellátása


A térségben egy regionális-, kettő kistérségi-, valamint több helyi vízmű üzemel. A Közép Békési Regionális Vízmű rendszerhez közel 30, az Orosházi Kistérségi Vízmű rendszerhez 6 (ebből kettő a KÖVIZIG működési területén), míg a Szeghalmi Kistérségi Vízmű rendszerhez 2 település tartozik. A többi esetben helyi települési vízművek biztosítják a vízellátást. 


A vízbeszerzési lehetőségek és a jelentkező vízigények területi eloszlása ellentétes. A nagy vízigények a megye középső és É-i területein, a rossz vízbeszerzési adottságú helyeken, a nagy településekhez kapcsolódóan jelentkeznek. 


A Maros hordalékkúp területéről kitermelt ivóvíz minősége sem felel meg mindenhol a korábbi nemzeti szabályozáshoz képest szigorúbb Európai Uniós (EU) határértékeknek, az arzén- és ammónium tartalom, illetve a mélység növekedésével alacsonnyá váló keménység vonatkozásában. Az eltérés oka, hogy az EU szabályozás érzéketlen a magyar medence területi sajátosságokra és étrendi szokásokra. 


Tekintettel arra, hogy Magyarország nem kért mentességet az emberi fogyasztásra szolgáló ivóvíz minőségéről szóló 98/83 EK irányelvben meghatározott feltételek teljesítése alól, így az ott előírt határértékek hazai jogrendbe történő beemelése, illetve a megadott határidők betartása hazánkra nézve kötelező.
Az ivóvíz minőségi követelményeit és az ellenőrzés rendjét a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet szabályozza, melynek 6. számú melléklete tartalmazza a 2009. december 25. napjáig teljesítendő - a szolgáltatott ivóvízre vonatkozó - minőség javítási feladatokat. Az előbbi időpontig azokon a településeken kell beavatkozást végezni, ahol a víz arzén tartalma 10 µg/l, bór koncentrációja 1 mg/l, fluorid tartalma 1,5 mg/l, ammónium koncentrációja 0,5 mg/l értéknél magasabb.
Békésszentandrás, Biharugra és Körösnagyharsány kivételével a térség összes településén vízminőség-javítást kell végezni. A szolgáltatott víz minőségének javítását a következő lehetőségek alkalmazásával lehet elérni:

- új vízbázis feltárása
- vízátvétel más vízműtelepről
- vízátvétel más vízműtelepről hígítás céljából
- meglévő vízkezelési technológia módosítása, átalakítása, kiegészítése
- teljesen új vízkezelési technológia megépítése 


A kitűzött cél teljesítése folyamatban van, mely a Dél-Alföldi Régió Ivóvízminőség javító program keretében - EU támogatással - valósul meg.
Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Központi telefon: 06-66-526-400