Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Központi telefon: 06-66-526-400
Országos Vízügyi Főigazgatóság
Címünk:
5700 Gyula, Városház u. 26.
Telefon: 36-66-526-400
Központi állandó ügyelet:
Mobil: 36-30-937-7057

Felszín alatti vizek

1. Földrajzi elhelyezkedés

A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG) működési területe az Alföld DK-i részén található. 


A térség - ivóvíz beszerzési szempontból - legjelentősebb vízföldtani egysége a Maros hordalékkúp, melynek egyharmada hazánk, kétharmada Románia területén helyezkedik el. Magyarországi kiterjedése nagyjából a Gyula-Csorvás-Tótkomlós-Pitvaros által meghatározott vonal mentén határolható le. 


2. Geológiai felépítés

A 2500-3500 m mélységben húzódó gránitosodott paleozoós alaphegység a Kodru- és Bihari-takarórendszer, valamint a Bihari autochton részét képezi. 


Triász és kréta korú mezozoós mészköveket, agyagmárgákat, homokköveket csak egy-két helyen tártak fel kutató fúrások.
A területen hiányoznak a paleogén rétegek, a kis vastagságú miocén összletek is csak néhány fúrásban fordulnak elő.
A Pannon-tó (beltenger) fokozatos feltöltődése során a paleozoós-mezozoós medence aljzatra nagy vastagságú neogén képződmények települtek. A szénhidrogén kutató fúrások által feltárt pannóniai üledékek ellaposodva, kiegyenlítve követik a neogén medencealjzat felszínét. Az alsó-pannóniai rétegsort konglomerátum, márga, agyagmárga, homokos márga és homok képződmények alkotják, melyekre a felső-pannóniaiban homok- és agyagrétegek rakódtak le váltakozva. Ezeket a felső-pliocén - folyóvízi, ártéri, mocsári, tavi és szárazföldi rétegekből álló - Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció zárja, mely a negyedkori összletek alsó határának tekinthető. A felső-pannóniai üledékek rétegvizeit a gyógy- és termálfürdők hasznosítják. Ez a határ vízföldtanilag azért fontos, mert a víznyerés szempontjából meddő tarka agyagos képződményeket választja el a porózus, vízadó összletekben gazdag pleisztocén rétegektől. A 200-500 m közötti vastagságú pleisztocén rétegek feküjének mélysége DK felöl ÉNy-ra haladva, fokozatosan növekszik.
A felszínen - a pleisztocén (folyóvízi homok, kőzetliszt és agyag; infúziós, valamint agyagos lösz; löszös homok) képződmény mellett - holocén folyami törmelékkúpok; folyóvízi homok, kőzetliszt, illetve agyag; árterek és kis tavak üledékei; öntés iszap; továbbá agyagrétegek is előfordulnak. 

3. Hidrogeológiai sajátosságok

A térség legjobb vízadói a Maros hordalékkúp területén - átlagosan 100-200 m-es mélységben - helyezkednek el. A porózus rétegeket alkotó szemcsék általában durvaszeműek, az országhatár mentén a felszín közeli részeken kavicsrétegek is megjelennek.
A Körös süllyedék üledéksorában kisebb a vízadó rétegek száma és vastagsága, szemcsenagyságukat inkább az apró és finom szemcseméret jellemzi.
A Víz Keretirányelv (VKI) szerint a KÖVIZIG működési területén három - a Körös-vidék, Sárrét (p.2.12.2), a Maros hordalékkúp (p.2.13.1) és a Körös-Maros köze (p.2.13.2) - porózus hideg, három sekély porózus, valamint egy Délkelet-Alföld (pt.2.3) nevű porózus termál víztest található. A tengerszint alatt 30 m-ig elkülönített - sp.2.12.2, sp.2.13.1 és sp.2.13.2 jelölésű - sekély porózus víztestek neve és kiterjedése megegyezik a mélyebben fekvő porózus hideg víztestekével. 


Ezek közül kettő a Maros hordalékkúpon található. Egyik a Maros hordalékkúp (p.2.13.1) víztest, melyet nagyjából az Elek-Orosháza-Mezőhegyes vonal határol. Itt a felszín alatti vizek áramlása lefelé irányul. Ezt - egy feláramlási zóna - a Körös-Maros köze (p.2.13.2) víztest öleli körül, melynek határa É-on a Körösök süllyedéke, Ny-on pedig a Tisza völgye. A víztestek jellemzése folyamatban van. 

4. Korábbi kutatások

A térségben eddig több hidrogeológiai kutatást és szivárgáshidraulikai modellezést végeztek. Az első - VITUKI által 1985-ben készített - regionális modell az újkígyósi, a medgyesbodzási és a csanádapácai vízbázisok 30, illetve 50 éves elérési idővel számított hidrogeológiai védőterületeit határozta meg.
A Maros hordalékkúp vízföldtani kutatásával az igazgatóságon korábban -1970 és 1977 között - dolgozó Dr. Jambrik Rozália is részletesen foglalkozott. Ezzel kapcsolatos írásait több szakmai folyóirat közölte. Ezek közül jelentős a 1995-ben megjelent - "Szakvélemény a Maros hordalékkúp kitermelhető vízkészletének meghatározásáról" szóló - tanulmány, mely a korábbi vizsgálatoktól eltérően a telítetlen zónán keresztül történő vízmozgás fizikai folyamatát is számításba vette. A szakvélemény szerint - a további pontosítás érdekében - javasolt a modellezett terület kiterjesztése (a vízkitermeléssel érintett területek bevonása), valamint a földtani információk és a szivárgáshidraulikai jellemzők (vízvezetési és tárolási paraméterek, rétegnyomások) felülvizsgálata, illetve szükség szerinti korrekciója.
A VÖLGYESI Mérnökiroda Kft. 2003. évben - az előbbi észrevételeket is figyelembe véve - elkészítette a hordalékkúp új szivárgáshidraulikai modelljét, mely már a Maros hordalékkúp teljes területét lefedi.
A legújabb számítás a különböző, ciklikusan ismétlődő - száraz és nedves - időjárási periódusokat, a távlati vízigényeket, az illegális vízhasználatokat, az engedélyezett víztermelést, valamint a peremfeltételként választott 50 cm-es talajvízszint süllyedést is figyelembe veszi. Az országos talajvízfigyelő törzshálózat - Mezőhegyes közelében található - T02332 (473) jelű kútjának idősora mutatja be leginkább a vizsgált területre jellemző talajvízszint változásokat. Ennek ismeretében a száraz és nedves időjárási periódusokra vonatkozóan a 1991., illetve a 1999. évi vízszintek átlagát használták fel a modellezés során. 


A hordalékkúp vízbázisainak (Elek-Észak, Elek-Dél, Lökösháza-Kevermes, Újkígyós, Csanádapáca-Pusztaföldvár, Medgyesbodzás-Medgyesegyháza, Magyardombegyház, Kaszaper és Kunágota) kombinált termelése mellett - száraz időjárási körülmények között - a peremfeltételként választott 50 cm-es vízszint csökkenés csak Battonya térségében várható. 


A vizsgált modell eredményei alapján meghatározásra került, hogy a hordalékkúp területéről 115000 m3 mennyiségű rétegvíz termelhető ki biztonságosan naponta.
A hordalékkúp területén jelenleg is tartó nemzetközi kutatás (LIFE projekt) a Dél-Magyarország felszín alatti arzén tartalmú vizének fenntartható kezelését és tisztítását vizsgálja.
Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Központi telefon: 06-66-526-400