Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Központi telefon: 06-66-526-400
Országos Vízügyi Főigazgatóság
Címünk:
5700 Gyula, Városház u. 26.
Telefon: 36-66-526-400
Központi állandó ügyelet:
Mobil: 36-30-937-7057

Tevékenységünk

A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság a dél-alföldi régióban a Sebes-Körös bal parti, a Berettyó és Hortobágy-Berettyó közötti, valamint a Fehér-, Fekete-, Kettős- és Hármas-Körös menti területeken 4108 km² működési területen látja el az állami vízgazdálkodási feladatokat.
Az alapfeladatokat a területi vízgazdálkodás összhangjának felelőssége határozza meg, melynek érvényesítése elsősorban az állami tulajdonú vízilétesítmények működtetésével, a területi jelenléttel, és a szakismeretek átadásával történik. Az igazgatóság gondoskodik a térség árvízvédelmi és belvízvédelmi biztonságáról, a környezeti és vízminőségi kárelhárítási feladatok ellátásáról. Üzemelteti, fenntartja és fejleszti a kezelésében lévő vízgazdálkodási létesítményeket. Ellátja az ivóvízbázisok védelmével, a vízrajzi tevékenységgel, a vizek szabályozásával, a vízi- és hajóutakkal kapcsolatos feladatokat. Működteti a kezelői feladatok ellátásához szükséges laboratóriumokat és információs rendszereket. Közreműködik a határvízi feladatokban, a települési ivóvízminőség javításával és szennyvizek tisztításával kapcsolatos programokban, valamint a környezetvédelmi és vízügyi ismeretterjesztési tevékenységben. A vízügyi hatósági munkát szakértéssel és területi felügyeleti jelenléttel segíti.

Körösök vízgyűjtő-területe

Az igazgatóság véleményezi a térségi rendezési, fejlesztési terveket, koordinálja a vízgazdálkodást érintő koncepciókat. Vízgyűjtőgazdálkodási, hulladékgazdálkodási tervet, vízmérleget készít, közreműködik a szennyezés csökkentési intézkedési tervek kidolgozásában.
Vagyonkezelői feladatokat lát el, gazdasági társasági alapítói jogokat gyakorolhat, és szabad kivitelezői kapacitásával meghatározott mértékben vállalkozhat.
Munkája során együttműködik a társadalmi környezettel, az önkormányzatokkal és a vízgazdálkodási társulatokkal.
Feladatait a Gyulán lévő központja, a gyulai, szarvasi, szeghalmi szakaszmérnökségei és a Műszaki Biztonsági Szolgálata útján hajtja végre.
A gát- és csatornaőrök munkája a vízügyi szolgálat alapja. Az árvízvédelmi és belvízi létesítményeket, valamint a környezeti állapotát 59 gát- és csatornaőr felügyeli.


A Körösök teljes vízgyűjtő-területe 27537 km², melynek több mint fele Románia területére esik. A folyók vízjárása szélsőséges, az árvizek igen hevesek.
A Körös-völgy története egyben az árvizek története. Az elmúlt évtizedekben a nagy Körös-völgyi árvizek során, különösen az 1966. évi jeges árvíz, valamint az 1970, 1974, 1980, 1981, 1995, 2000 és 2006 években a legmagasabb vízszintek többször meghaladták az addig észlelt maximumokat és gátszakadásokat, elöntéseket is okoztak, illetve árvíztározásokat tettek szükségessé.
Az igazgatóság működési területének 69%-a mélyártér, melyet 340 km elsőrendű, ezen kívül 101 km másodrendű árvízvédelmi töltés véd az árvizek ellen. A töltések nagyrészt az 1800-as években épültek, azóta folyamatos a fejlesztésük. Jelenleg az árvízvédelmi fővonalak 53%-a van kiépítve az előírt biztonságnak megfelelő méretre. A védőképesség fejlesztése érdekében a további kiépítés, valamint a rendszeres karbantartás fontos feladat.


A folyók árvízszintjeinek emelkedése napjainkban is tovább tart. Az árvízvédelmi biztonság megteremtése érdekében az 1970. évi árvizet követő időszakban szükségtározók épültek a Körösök völgyében. A Fekete-Körösön a Mályvádi, a Sebes-, és Kettős-Körösön a Mérgesi és a Fehér-Körösön utolsóként megépült Kisdelta árvízi szükségtározók összesen 188 millió m³ ideiglenes víztározó kapacitásukkal lehetővé teszik a kritikus mértékű árvízszintek csökkentését.
A heves vízjárású, közepes kiépítettségű körösi árvízvédelmi rendszerben nélkülözhetetlen egy olyan magas színvonalú technikával felszerelt, nagy szakmai tudással és gyakorlattal rendelkező egység, amely képes a védelmi események kezdetén is különleges ár- és belvízvédelmi, valamint vízminőségi és környezeti kárelhárítási beavatkozások végrehajtására. Ezt a feladatot látja el a Műszaki Biztonsági Szolgálat.


A Körösök vidékén időnként nagy kárt okozó vízhiányok kiküszöbölésére elődeink által 100 évvel ezelőtt megfogalmazott koncepciók alapján épültek meg a Körös-völgyi duzzasztók. A bökényi, békési, békésszentandrási, gyulai és körösladányi duzzasztók teszik lehetővé a mezőgazdaság számára az öntözést, az árvédelmi töltéseken kívüli vízterek, holtágak feltöltését, a víziközlekedést, a Tisza-völgyből átvezetett vízkészlet szétosztását, a vizek területen tartását, az élővilág fennmaradását és a vizek jóléti hasznosítását. Duzzasztók nélkül a Körösök vidéke nyáron kiszáradt pusztává válna.
A Körösök hasznosítható saját vízkészlete összesen 4,7 m³/s, ezzel szemben a vízigény 26,63 m³/s. A hiányzó vízkészletet a tiszai vízátvezetés pótolja.
Az Alföld legjobb termőterületein a vízhiányos időszakban nélkülözhetetlen termelési tényező az öntözés. Az igazgatóság kezelésében lévő öntöző főművek összkapacitása 30 m³/sec, melyek 23 ezer hektár területre biztosítják az öntözővizet.

A terület mélyfekvésű, kedvezőtlen talajadottságú, fokozott belvízi veszélyeztetettségű. Nagyobb belvízi elöntés akár a működési terület 10%-át is meghaladhatja. A káros belvízi elöntések a mezőgazdasági területeket és belterületeket is veszélyeztetik. Az eddigi maximális elöntés 58.800 hektár területen 1999. decemberében volt, az ittlévő 50-ből 41 településen kellett belvízvédekezni. Jelentős belvizek voltak 1979-ben, 1999-2000-ben, 2005. augusztusában különösen súlyos volt a belterületi belvíz Gyomaendrődön és környékén. Az országban itt a legnagyobb a csatornasűrűség. Az igazgatóság kezelésében 726 km kizárólagos állami tulajdonú belvízcsatorna van, melynek több mint fele kettős hasznosítású. A csatornák vízelvezető képességének megtartása, folyamatos karbantartása fontos feladat. Az igazgatóság által üzemeltetett 30 db stabil belvízátemelő szivattyútelep 132 m³/sec összkapacitással biztosítja az összegyülekezett belvizek bevezetését a befogadó folyókba. A belvíztározók 21 millió m3 belvíz tározását és területen tartását teszik lehetővé.

A vízgazdálkodási tevékenység ellátásához szükséges vízrajzi alapadatokat az MSZ EN ISO 9001:2000 minőségirányítási rendszerben működő vízrajzi szolgálat biztosítja. A területen lévő 134 db országos törzsállomás adatait több mint 500 üzemi, illetve tanulmányi célú állomás adatai egészítik ki.
A korszerű távjelző hálózat kiépítésével, 21 állomásról a legfontosabb információk bármikor lekérdezhetők.
Az igazgatóság fontos feladata a környezetvédelmi figyelőszolgálat, a környezeti kárelhárítás és a kezelésében lévő víztereken a vízminőségi kárelhárítás, vagyis a rendkívüli szennyeződésekből adódó károk csökkentése, a szennyezőanyagok eltávolítása, lokalizálása. A Körösök szabályozásának következtében kialakult folyami holtágak ma már szinte az egyedüli letéteményesei a hajdani vízi világnak, természetvédelmi szempontból is jelentős értéket képviselnek és idegenforgalmi, turisztikai szempont-ból is felértékelődtek. Az igazgatóság területén 64 db 5 hektárnál nagyobb holtmeder van.

A települési vízellátás és szennyvízelvezetés nem képezi az igazgatóság alapfeladatát, azonban az ivóvízminőség-javítást és szennyvízelvezetést célzó programokban való közreműködés során az elvi, szakmai tevékenysége meghatározó.
A legfontosabb ivóvízbázis a Maros-hordalékkúp felszín alatti vízkészlete, melynek megóvása és biztonságba helyezése kiemelt feladat úgy az igazgatóság, mint a víziközmű szolgáltatók és az önkormányzatok számára is.
Az Európai Uniós irányelvek szigorú előírásainak betartása érdekében 2009. végéig valamennyi településen el kell végezni az ivóvízminőség-javítási feladatokat.
Nemzeti programban megfogalmazott célkitűzés szerint 2015-ig összesen 26 településen kell a szennyvízelvezetést-, és tisztítást megvalósítani, illetve fejleszteni.
A térség kedvező geotermikus adottságai, a gyógyvízzé minősített fürdők kiváló lehetőséget teremtenek a termálturizmus számára.

A víz-politika történetében mérföldkő a 2000-ben hatályba lépett Víz Keretirányelv. A legfontosabb célkitűzést – a vizek jó állapotát – 2015-ig el kell érni. Ez meghatározza az elkövetkező évtizedre az igazgatóság vízgyűjtőgazdálkodási feladatait.
A Körös-vidék meghatározó szerepet játszott a hazai vízgazdálkodás fejlődésében, melyet nevezetes névsor és vízügyi létesítmények egész sora meggyőzően igazol. Neves személyiségek pl. Huszár Mátyás, Bodoky Károly, Beszédes József, Vásárhelyi Pál kamatoztatták képességeiket a Körös-Berettyó-vidék népének biztonságos otthonáért. Múltunk tárgyi emlékeinek megőrzése és bemutatása fontos feladat, hiszen elődeink munkájára épült a jelen, amely megalapozza a jövőt.
Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Központi telefon: 06-66-526-400